Égbe nyúló hegyek aljában, mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen
Szent Anna tava. Ki ne látta volna, aki csak egyszer is a Székelyföldre látogatott? A legenda szerint a gyönyörűséges tó helyén valamikor nagyon magas
hegy volt, a tetején büszke
vár. Vele átellenben, a Büdös barlang felett is vár állott. Két
testvér lakott a két várban, egymásnak ellenségei, a környék népének sanyargatói. Egyszer a büdösi vár ura hat tüzes ló húzta színarany hintón látogatta meg az öccsét, aki azt mondta, huszonnégy óra sem telik el, különb hintaja lesz, mint a bátyjának. Töprengett erősen, hogyan tudna túltenni a testvérén. Egyszerre csak mi jutott eszébe? Jobbágyaival összeszedette a környék legszebb leányait. Voltak vagy százan, de a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Őt választotta először ki a vár ura, aztán mellé még tizenegyet. Aranyos hintaja elé fogatta őket. Ám hiába bíztatta őket ostorával, a leányok meg sem tudták mozdítani a hintót. A fájadalmában felkiáltó Anna átka utolérte a kegyetlen várúrt. Elfeketedett az ég, dörgött, villámlott, ég-föld megindult, s hirtelen összeomlott,
majd a föld alá süllyedt a vár. Miután minden elcsendesült, a vár helyén egy gyönyörűséges tó pihent. Benne tizenkét hattyú úszkált. Egy sárkány is vergődött távolabb, a hattyúkat akarta volna megfogni, de elnyelte a forgatag. Később a hattyúk kiúsztak a tó partjára. Ott megrázkódtak, leánnyá váltak. Egy közülük nem tért vissza a falujába. Anna ottmaradt, kápolnát építtetett a tó partjára, ebben töltötte életét imádkozással. Sok zarándok megfordult a kis kápolnában. A lányt még életében szentnek nevezték, halála
után pedig róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának.
További ismertetés a következőről Szent Anna tava