A mondagyűjtemény számos kiadást megért, generációk nőttek fel rajta. Forrásokon alapul, de azokat feldolgozta, egységesítette. a források között szerepel latin nyelvű, fordítás, amelyek közül
talán Kézai Simon, Kálti Márk és Thúróczy János krónikája a legismertebb. Az eredeti krónikák feldolgozások sorát érték meg. A
magyar nyelvű krónikák közül Heltai Gáspáréval, vagy Zrínyi Miklóséval találkozik leggyakrabban az olvasó. A felsorolás korántsem teljes, de talán magyarázatot nyújt arra a jelenségre, hogy a
mondák nemegyszer egymásnak ellentmondanak, nemcsak a történelem órákon tanultakkal, de még a jelen köteten belül is. Viszont ettől (is)
monda a monda, adják tovább az emberek, formálódik, változik. A szépirodalom is bőven merített a mondákból, regényekben élnek tovább a történetek, a sokszor valóságban is élt szereplők. (pl. Gárdonyi Géza: Isten rabjai című regényében Árpádházi Szent Margit legendája elevenedik meg).
A közölt mondák előtt mindig jelölt az eredeti krónika, amely alapján az itt
olvasható változat készült. A régi magyar mondák első fejezete a hun időkbe nyúlik vissza, a csodaszarvas
és Attila világába. A honfoglalás és a kalandozások követik időrendben is a hunok történetét. A fehér ló mondája vagy Lehel kürtje jól ismert történetek. Sarolta fejedelemasszony története átvezetésnek is tekinthető az államalapítás utáni fejezethez. Az Árpád-házi királyok mondái a magyar korona történetével kezdődnek és Kun Lászlóéval végződnek a XIII. század végén. Az Anjouk történetei között sok véres esemény olvasható, talán a mai ember számára Zách Klára története a legelborzasztóbb. De dicsőségekre is emlékezünk a korszakból, elsősorban Toldi Miklós cselekedeire. Hunyadi Jánosról annyi monda maradt fenn, hogy itt is külön fejezetbe szedte őket a szerző. Természetesen az utolsó mondakört Hunyadi Mátyásnak szentelte, akinek alakját a szomszéd népek is "megénekelték". A folytatás már egy másik kötet, a Magyar mondák a török világból és a kuruc időkből címűben olvashatók.
A kötetben fekete-fehér reprodukciók (sajnálatos módon nem a legjobb minőségben) utalnak a mondák történelmi valósságára. A könyvet gyakran az iskolákban oktatják kötelező, illetve ajánlott olvasmányként. Nyelvezete azonban a mai gyerekek egy részének nehéz, jónéhány szó tanári magyarázatra szorul.
További ismertetés a következőről Régi magyar mondák