Hiánypótló kiadvány jelent meg a 2007. évi könyvnapra, amely áttekintést nyújt a pénzek, azaz a törvényes fizetőeszközök történetéről időben a kezdetektől napjainkig, térben pedig Magyarországtól a világ távoli tájaiig. Semmilyen tudomány nem lehet kevesek kiváltsága, s a tudománnyal foglalkozók kötelessége megosztani tudásukat. Ennek formája sokféle lehet, így például iskolai oktatás, felnőttoktatás, előadások, a múzeumokban tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, megjelenés a médiában. Az ismeretek továbbadásának egyik formája a "Pénztörténet" című könyv. Tartalma tudományos igényességgel készült, de a formába öntéskor a közérthetőség volt az elsődleges szempont. Megjelentetésének egyik legfontosabb célja, hogy az oktatásban használják tanulók
és oktatók egyaránt
akár történelmet, akár gazdaságtörténetet, akár ezek rokon tárgyait tanulják vagy tanítják. A kötetet használók lehetséges tábora ennél azonban szélesebb: a múlt iránt érdeklődők és a pénzt gyűjtők tábora is haszonnal forgathatja a lapokat.A
könyv felépítése a középiskolai történelem tankönyveket vette alapul, de a tagolásokat módosította. A
Pénztörténet korszakai nem feltétlenül esnek egybe a történelemoktatásban tanítottakkal. A bevezető maghatározza a
pénz fogalmát, ír kialakulásáról, előállítási technikákról, a fizetőeszközök fajtáiról, a
pénzek szerepéről a különböző tudományágak kutatásában, a pénzről, mint művészeti alkotásról. A pénz története a természeti, más néven "primitív" pénzek kialakulásával kezdődött. A ma is használt vert pénz útja Lydiából, a Kr. e. VI. században indult. Az ókori pénzek taglalása magában foglalja a Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Egyiptom, Görögország, Róma, a kelták és Bizánc pénzverését. Ez utóbbi azonban jócskán átnyúlik a középkorba. A fejezek közötti időbeni átfedés a középkori fejezetre is jellemző. Az európai, azon belül is hangsúlyozottan a
Magyar pénzverésen kívül itt kaptak helyet az Európán kívüli földrészek pénztörténetének rövid összefoglalói is. Az újkori részben a magyar és az európai fizetőeszközök történetének bemutatása hangsúlyos. A modern kor pénzverése Magyarországon három valuta, a korona, a pengő és a forint története. Talán ebben a korszakban a legkönnyebben kimutatható a történelmi események és a pénzek közötti szoros kapcsolat, ami természetesen minden korra és kibocsátóra jellemző. A pénz történelmünk és jelenünk tükre. Utal a kibocsátó gazdaságára, kultúrájára, s az adott korban forgó pénzek együttes vizsgálata pedig számos tudományágnak szolgál forrásul.
A kötet záró fejezete az euró bevezetésével és első éveivel foglalkozik az eurót, mint készpénz a középpontba állítva. A függelék is alátámasztja a könyv kézikönyv, történelmi segédkönyv jellegét: a modern pénz jellemzőit egy szemléltető ábra foglalja össze, két további táblázat példákat hoz a hazai és az ókori ár- és értékviszonyokra, térképvázlat mutatja be a történeti Magyarország pénzverőhelyeit, Magyarország uralkodói illetve kormányzói, valamint Erdély fejedelmei uralkodási évei a kronológiában nyújtanak eligazítást. A táblázatokat a pénzügyminiszteri teendőket ellátó vezetők pontos hivatali idejét összegyűjtő adatsor zárja Kossuth Lajostól, az első magyar pénzügyminisztertől kezdve napjainkig. Továbbolvasásra ajánlott, rövid irodalomjegyzék és név- és tárgymutató zárja a kiadványt.
A mintegy kétszáz pénzfotó nem pusztán illusztráció, hanem a szöveg elsődleges forrása is. A pénzkibocsátásban használatos fogalmak leírása, a gyakoribb pénznevek etimológiai magyarázata is segítséget nyújt a numizmatikával most ismerkedőknek. Néhány pénzzel kapcsolatos szokás, hiedelem, pénzügyi botrány, pánik említése pedig az ember és a pénz különleges kapcsolatára keresi a választ.
Bibliográfiai adatok: Garami Erika: Pénztörténet. Budapest, 2007, TAS-11 Kft. 243. o. ISBN 978-963-86705-4-0
További ismertetés a következőről Pénztörténet