A felvilágosodás

írta : lindajoy

Szerző: ...

Summary rating: 3 stars (32 Minősítések)
Látogatások : 5668
szó:900
Comments : 0

A felvilágosodás
A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő

eszmerendszer. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is jelentett: a józan emberi ész szabadságát, a gondolkodás merészségét.
A felvilágosodás jelszava: "SAPERE AUDE!" : "Merj gondolkodni!"
Ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás eredménye. Az emberi ész erejére támaszkodó kritikai gondolkodás a reneszánszig nyúlik vissza. Később a természettudomány nagy felfedezései, az ipari termelés fejlődése, az árutermelés kialakulása, az angol polgári és ipari forradalom újabb ösztönzést adtak a gondolkodás szabadságának. A geocentrikus világképet a heliocentrikus váltotta fel, Newton angol fizikus pedig a tömegvonzás törvényének felfedezésével már az egész világegyetem működésének matematikai képletét állította fel. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia volt. Az angol Bacon és Locke dolgozták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszert, felfogást. ( empeiria = tapasztalat, ismeret, jártasság).
Szerintük a világ tudományos megismerése a tapasztalatokon nyugszik, a tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása. Az Empirizmus szerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés. Módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás.
A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. (racionalizmus = ész, értelem, gondolkodás)
Alapelveit a francia Descartes dogozta ki Értekezés a módszerről (1637) című tanulmányában.
Descartes azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Jelszava: Gondolkodom, tehát vagyok (Cogito, ergo sum). Felfogása szerint a logika és a matematika alapvető fogalmai az emberekkel együtt születtek, nem pedig tapasztalati eredetűek. Descartes-nál a dedukciónak van kiemelt jelentősége: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréséhez. A felvilágosítók a józan ész világosságát szembeállították a középkori vallásos gondolkodás sötétségével. A 18. Századot "a legokosabb századnak" tartották, s azt képzelték, hogy minden társadalmi baj, szenvedés fő oka a tudatlanság. Mindenekelőtt a tételes vallások dogmái, hittételei és a babonás hiedelmek kerültek szembe a józan ésszel, s ezért minden vallást ésszerűtlennek nyilvánítottak. A legtöbb felvilágosító mégsem lett istentagadó, mert nem találtak megfelelő magyarázatot a világ keletkezésére. Kidolgozták az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében Isten megteremtette ugyan a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe, működését a természetbe rejtett törvényekre bízta, s az emberi elme kötelessége ezeknek a törvényeknek a felderítése. Nincs tehát semmi szükség egyházra, papságra. Az akkori fizika tudományának legfejlettebb ága a mechanika volt, s a világegyetemet is valamiféle mechanikus szerkezetnek képzelték. Isten szerepe is csak annyi, hogy e szerkezetnek megadta az első, az indító lökést.
Ésszerűtlennek bizonyultak az elavult társadalmi rend intézményei, törvényei, szokásai. A felvilágosítók különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a testvériség demokratikus eszményeire, értékeire.
S bár a felvilágosult gondolkodók, filozófusok túlnyomó része nem volt forradalmár, csupán reformokat akartak, az új eszmék elvezettek a nagy francia forradalomhoz (1789).
A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Az Enciklopédia 1751 és 1772 között 28 kötetben jelent meg (17 kötet szöveg és 11 kötet ábra), 1777-ben ehhez járult hozzá még 5 kötet függelék, majd még 2 kötet ábrakötet. Ez a hatalmas munka a 18. Század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magában. A tudomány eredményeit és álláspontját szegezte szembe a teológia tanításával, az állami és egyházi intézményekkel.
A kiadványt Dennis Diderot szerkesztette, egy ideig társszerkesztőként dolgozott mellette D''Alembert. Az Enciklopédia a legelvontabb filozófiai kérdésektől kezdve a mezőgazdaságig és az egyes mesterségekig az akkori emberi tudás teljességét összegezte. Az Enciklopédia még megjelenéseinek éveiben hatalmas politikai, világnézeti viták középpontjába került. A kormány betiltotta terjesztését, a pápa is elítélte, előfizetőinek tábora mégis növekedett. Támogatói abból az új polgárságból kerültek ki, amely sürgette az Angliában már megvalósult, de Franciaországban még késlekedő ipari forradalmat.
Németországban a polgári fejlődés gyengesége miatt a felvilágosodás eszményeinek elterjedése csak késúbb indult meg. Kelet-Európában az új eszméket elsősorban a polgárosodó és értelmiséggé váló nemesség tette magáévá.

Kiadás kelte: június 01, 2007

Értékelje ezt a kivonatot. :