1961 februárjában lezuhant egy repülőgép az
USA műkorcsolya csapat mind a 18 tagjával a fedélzetén - együtt 16 baráttal, családtaggal, bíróval
és edzőkkel - amikor Prágába, a világbajnokság színhelyére tartottak. Olyan tragédia volt ez, amely visszavetette az amerikai műkorcsolya sportot hosszú évekre. A "
megfagyott idő: az 1961-es USA műkorcsolya válogatott öröksége" című
könyv a valaha a témában írt első mű, amely felfedi az eseményeket,
amelyek a repülőgép szerencsétlenséghez vezettek,
amely megváltoztatta a sportág arculatát. A 2006-os Téli Olimpiai Játékok (Torino, Olaszország) közeledtével és a Sabena 548-as járat tragédiájának 45. évfordulója alkalmából Nikki Nichols, a szerző, maga is versenykorcsolyázó egy mélységesen megrázó és széleskörű kutatómunkát igénylő feldolgozást ad közre, az amerikai sporttörténet egyik legtragikusabb történetét. A "Megfagyott idő" az olvasót bevezeti a korcsolyázők világába, feltárja a barátságokat, szerelmeket, rivalizálásokat, áldozatokat és győzelmeket, amelyek megelőzték a végzetes utat. A könyv a tragédia után történteket is elmondja. Mivel az USA korcsolyázó sportja elvesztette összes sztárját, fel kellett készíteni a nagyon fiatal versenyzőket, köztük Peggy Fleminget és a rivaldafénybe kellett engedni őket, hogy betöltsék a keletkezett űrt. Azok a fiatal korcsolyázók nagyon gyorsan felnőttek a feladathoz és a sportág arcai és jövője lettek. De talán ennél is nagyobb hatású az 1961-es csapat elvesztése után az USA Műkorcsolya Emlék Alap létrehozása, amely képzési támogatást, ösztöndíjakat nyújt olyan korcsolyázóknak, akik másként nem tudnák ezt a sportot űzni, mint például sok más élkorcsolyázó mellett Scott Hamilton.
További ismertetés a következőről Megfagyott idő: az 1961-es USA műkorcsolya válogatott öröksége