nem segít. Bár könnyebb
és kevésbé veszélyes más kárán tanulni, vannak, akik csak a magukén tudnak.
2.2
A probléma újragondolása (probléma és a cél felismerése, irányított beszélgetés, új meglátások felvetése, a helyzet újrafogalmazása) Mivel a kommunikáció az apa és a fia között a távolság miatt megszakadt ezért a probléma felismerése, a helyzet új szempontból való értékelése mind két félben önmagában játszódhatott le.
ez nem feltétlen jó, hiszen a magára maradás bizonyos veszélyeket is rejthet magában. Azt azonban tudjuk,
hogy sem a
fiú sem pedig az atya abszolút értelemben nem maradt magára. Mind a ketten ha egymással nem is, de a Mindenható, mindent és mindenkit ismerő, Mindentudó Isten markában voltak. Vajon mi lehetett a valódi probléma a
tékozló fiú esetében? Milyen új meglátásokra jutott? Hogyan fogalmazta
meg újra helyzetét és tennivalóját.
A valódi probléma a többek között a helytelenül értelmezett szabadság volt. A szabadság titka nem a megfelelő távolságban vagy a megfelelő társaságban rejlik, hanem a helytelen gondolkozásmódból, a helytelen érzelmi beállítottságtól és a helytelen cselekedetekből kell megszabadulnom. A szabadság ugyanis nem jól megválasztott távolságtól függ, mert a szabadság a szív belsejében elvégzett munkája az Istennek. Akiket a Fiú megszabadít, valósággal szabadok lesznek.
A másik probléma a kapcsolatok helytelen értékelése volt. A megbízható szülői kapcsolat feladása alkalmi időre szóló felszínes és ráadásul egyirányú kapcsolat(ok)ért szintén megkérdőjelezhető cselekedet.
Mint ahogy egyik problémából következik a másik, úgy látható az, hogy az egzisztenciális problémák jelei is kezdenek megmutatkozni. Ha van pénzed, akkor vannak barátaid, akkor úr vagy, de ha nincsen pénzed, akkor már senkit sem érdekelsz. Mekkora az ellentét a fiúság és a szolgaság között. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a jólétet meg kell tapasztalnunk a szükség idejét is.
2.3
Cselekvési terv kidolgozása (konkrét személyre szabott megvalósítható terv) A vizsgált példázat érdekessége, hogy a tékozló fiú szívében megfogalmazódik a problémájára adandó válasz. Ez a válasz megvalósítható, más személytől független, személyes elhatározástól és gyakorlati lépésekből áll. Feltételezi a megbocsátást ugyanakkor úgy érzi ugyanabba az egzisztenciális helyzetbe már nem kerülhet. Ennek ellenére számolva az alacsonyabb „beosztással” még így is jobb lesz neki. A pozitív irányba elindító ok az egzisztenciális problémából fakad t.i. az éhezésben. Útra kelek, elmegyek apámhoz. Eddig is nyitva állt előtte ez az út, de csak most vált számára lehetőséggé. A tékozló fiú felismerte, hogy nem csupán az apja ellen vétkezett, hanem először és elsősorban Isten ellen. Ez mutatkozik meg a sorrendben is: vétkeztem az ég ellen és teellened.
2.4
A változásra irányuló törekvés támogatása Az atya várta, látta, szánta, elébe futott, nyakába borult, megcsókolta. Ahogy az apa az elinduláskor sem szólt, úgy a megérkezéskor sem a szavak voltak a legfontosabbak. A kioktatás vagy erkölcsi prédikáció helyett hallgatás, a helyzet bölcs felismerése és kezelése mutatkozott meg. Az apa minden elvárás helyett éreztette a fiával, hogy már nagyon várta ezt a pillanatot, nem a külsőség a fontos, nem éreztette mély megbántottságát, egyszerűen megbocsátott, visszafogadta fiaként. A visszafogadás megmutatkozott jelképes cselekedetekben, (legszebb ruha, gyűrű, saru, vendéglátás) de megmutatkozott abban is, ahogyan a fiáról nyilatkozott: Ez az én fiam meghalt, feltámadott, elveszett és megtaláltatott. Szintén ezt támasztja alá a tékozló fiú védelme az idősebb bátyjával szemben.
2.5
UtógondozásUtógondozásra a sértett testvérnek volt szüksége. Természetes elvárásunk az idősebb testvér felé az örömben való osztozás lenne. E helyett az önigazolás a féltékenység, az irigység és a harag keveréke jelenik meg. A történetben az idősebb fiú kulcsszava: sohasem. Sohasem szegtem meg, sohasem adtál nekem. Miért fontos mégis ezeket az érzéseket helyes irányba terelni? Úgy látom, az atya az idősebb fiú érzéseit nem a megfelelő módon reagálta le. Nem a „hogyan kellene viselkedned ilyen helyzetben” tanácsot kellett volna alkalmazni, hanem észrevenni a szavak mögött levő megbántottságot, önértékelési zavart, büntetés – jutalmazás kérdésében összekuszálódott az értékítélete. Azért is fontos a megfelelő problémamegoldás nehogy a tékozló fiú bátyja váljon tékozló fiúvá. Elképzelhető cselekedet lehetne az idősebb
További ismertetés a következőről A tékozló fiú példázatának elemzése pszichológiai szempontok alapján