Az első igazi
finn nyelvű író Aleksis Kivi (1834–1872), akinek a versei, színdarabjai, s mindenekelőtt
Hét testvér (1870) című regénye a finn irodalom legfontosabb darabjai közé tartoznak. Bár 1830-ban már megszületett a Kalevala finnül, de mégis ez az első olyan regény,
mely a finnek anyanyelvén íródott, ezzel bizonyítva be, hogy ez a nyelv is érett az irodalmi művek megalkotására. Ezt megelőzően svédül, illetve latinul alkottak íróik.
A finn nép, mely a "művelt közönség" számára szinte ismeretlenül élt erdei között, hatalmas potenciális erőt jelentett a nemzeti jogok elisrmertetéséért vívott harcban
és a finnek szellemi értékeinek elfogadtatására irányuló erőfeszítésekben. Ezt a népet, a finn parasztot vitte be Kivi az irodalomba.
A mindennapi élet reguláit nehezen viselő, fékezhetetlen természetű, de jólelkű hét fivér viszontagságainak bemutatása a regény, - mely párbeszédes formában íródott - a finn ember és a finn táj realisztikus, egyúttal költői ábrázolása. Azt mutatja meg, hogyan tette magáévá a
természet szabad ölén élő, elhatározásaiban makacs finnség a társadalmi együttélés és kultúra kötöttségeit.
A hét testvér mindegyike a finm paraszt egy-egy ragyogóan jellemzett típusa. A természet erőivel folytatott küzdelmük, másrészt a betűvetés, a tudományok elsajátításában tanúsított, kezdetben ellenkezésekkel, megtorpanásokkal tarkított, később tudatos erőfeszítéseik a finn nép felemelkedését jelképezik.
További ismertetés a következőről A hét testvér