A
kommunikáció A kommunikáció az az eszköz, melynek segítségével befolyásolni
lehet a kívánt viselkedést, magatartást.
Kommunikáció
minden, amiben információ átadás, továbbítás van. A kommunikáció
szükségszerű, mivel képtelenek vagyunk nem kommunikálni, mert bármilyen
kapcsolati viszonyban vagyunk, megnyilvánulásaink kommunikatívak.
A kommunikáció
az egyik legfontosabb eszköz, mely meghatározza kapcsolatainkat. Nagyban
befolyásolja az egyén készsége. Funkciói vannak: olyan mérce,
mellyel mérhető az önbecsülés,
és eszköz melynek segítségével
információkat cserélhetünk, ami megadja a kapcsolat értelmét.
Tanult képesség, amit születésünktől sajátítunk el a kapcsolatba
kerülő személyektől. Ebből következik, ha tanult,
akkor megváltoztatható,
csak megfelelő környezet és természetesen akarat szükséges hozzá.
Virginia Satir
megfigyelése szerint az embereket ért stressz negatív hatásaira
négyféle módon reagálnak, melyek a következők: okoskodó, vádló,
engesztelő, zavarodott. S ezek akkor fordulnak elő, ha stressz ér
valakit, és úgy érezi,
hogy önértékelési szintje nagyon alacsony.
Ilyenkor úgy érzi az ember, hogy izmai megfeszülnek, a gyomrában
csomót érez , a légzést is visszatartja és még szédülés is
előfordulhat.Fontosnak tartotta,
hogy amikor valaki beszél, ott az egész lény beszél: teste, hangja,
légzése, arca és az izmok is. Jelen vannak a verbális kommunikáció
eszközei: a szavak és a test/hang kommunikáció
eszközei: arckifejezés, izomtónus, hangszín, testhelyzet, gesztikuláció.Satir véleménye
szerint csak akkor alakulhat ki szeretet és éltető bizalom a családban,
ha minden családi kommunikáció valódi, egyenes, és egyértelmű
jelentést hordoz.
Kicsit részletesebben
a négy típusról:
1) Okoskodó:
Az életet logikusan állapítja meg. Jelentkezik nála az agresszivitás,
de kifinomultabb változatban. Magatartása zárkózott, akár önmagára
nézve,
vagy kapcsolatait tekintve. Érzéseit nem mutatja, olyan mint
egy számítógép, vagy egy tudományos könyv. Hangját monotonitás
jellemzi, halk és unalmas. Önértékelése addig jó, amíg nem engedi,
hogy érzései kifejezésre jussanak, mert ettől valójában fél.
Nyelvezete mindent megmagyarázó, harmadik személyben való fogalmazás,
érzelmi színezet elkerülés és hidegség jellemzi. A gesztusok,
mimika használata minimumra vannak csökkentve.
2) Vádló:
Általában hibákat keres, a fölényes főnök szerepét játssza.
Mottója: „Te mindig mindent rosszul csinálsz, én tudom, hogy
mi a helyes, azt kellene tenned , amit mondok!” Magatartása nyers,
parancsoló, emelt hangú, a mutatóujj előre kinyújtása
jellemzi a legjobban a megjelenését. Önértékelése: másokkal szemben bizalmatlan,
arra törekszik, hogy mások elismerjék, igazat adjanak neki. Attól
tart, hogy felismerik gyengeségét. Mások elismerésére képtelenek.
3) Zavarodott:
Amit mond, vagy tesz az nem kapcsolódik ahhoz, amit mások tesznek,
vagy mondanak, sohasem a lényegre reagál. Hangja éneklő, általában
nincs összhangban a szavaival, ok nélkül emelkedik, vagy süllyed,
mert nincs fókusz, ami irányítsa. Magatartása túlfűtött, feltűnési
kényszerben szenved, fél az érzelmektől. Állandó mozgás is jellemzi.
4) Engesztelő:
Kijelentései egyetértő, engesztelő, bocsánatkérő, soha nem követelőző,
mentegetőző. Például: „Bármit is akarsz, úgy lesz. Mindent megteszek,
csakhogy te boldog légy!”, „Nem tudom, hogy mit tegyek”- áldozati
pozíciót tartva. Arra törekszik,
hogy behízelegje magát, mások kedvébe járjon. Senkinek sem mond
nemet, de mások nélkül dönteni sem tud, a jóváhagyás az szükséges.
Állandóan kiszolgáltatottnak érzi magát. Igazi „Bólogató János”.
Ezek a viselkedésminták
akkor törnek „felszínre”, ha az emberek fenyegetettnek érzik
magukat, s ezt a félelmet és gyengeséget szeretnék, ha a másik
fél nem venné észre. Ilyenkor választanak az előbb leírt magatartás
típusokból.Satir meggyőződése,
hogy ezek a kommunikációs mintákat a koragyermekkorban tanulja meg
az ember, és ha eleget használta valaki az adott „mintát”, az
összeolvad az alacsony önértékeléssel. Ez természetesen mind a
négy viselkedésmintára vonatkozik, vagyis az alacsony önértékelés
tartósodik.
Létezik egy
ötödik kommunikációs minta, ez pedig az egységes vagy
áramló, melynek jellemzője: a szavak összhangban vannak az arckifejezéssel,
hangszínnel és testhelyzettel. Ez a típus nem igényli az engesztelés,
vádaskodás mintáját, a folytonos mozgást és az okoskodásba való
menekülést. Az öt közül csak erre jellemző az egységesség, ahol
szabad, következetes a szavak áramlása.Az első négy
és az ötödik között az a különbség, hogy az utolsónál tisztában
lehetünk azzal, hogy mit tettünk és vállaljuk a következményeket,
eredménye pedig a hitelesség. Valóságot jelenít meg az emberről
az adott pillanatban, teljesség jellemzi, a test, a gondolatok és
érzések láthatóak, míg az első négynél ez nem így van. Az
egységes viselkedésű emberek megbízhatóak, és természetesen jól lehet velük együtt működni. Helyzetüket teljesség, szabad mozgás
jellemzi.Az egységes
kommunikációban az egyetértés megvalósulhat, ha mindkét fél úgy
szeretné. Segít, hogy használjuk a „fejünket”, de nem az érzéseink,
és szellemünk rovására. Azt tesszük, amire szükségünk van. A
másik négy minta az integritás hiányát, bizonytalan elkötelezettséget,
magányt, gyenge teljesítményt, elnyomottságot illetve fantáziátlanságot
tükröz.
Marshall Rosenberg Erőszakmentes Kommunikáció-ja is felhasználható e téma kidolgozásában, melyben a kommunikáció pozitív használatát ismerhetjük meg. E kommunikációs mintát sokféle
jelzővel használhatjuk, mint például a „jó szándékú kommunikáció”,
a „zsiráfnyelv”, „együttműködő, együtt-érző kommunikáció”,
a lényege, hogy olyan modellt állít elénk, mely segíti, hogyan
beszéljünk érzéseinkről olyan őszintén, amennyire csak lehet:
felvállalva a felelősséget saját érzéseinkért és szükségleteinkért
anélkül, hogy ravaszul ezeket másra hárítanánk.
Az EMK egyfajta
ítéletmentes nyelvhasználat, négy fő alkotóeleme van, melynek
során felelősségteljesen beszélünk, s közben figyelünk is a másikra.
Megtanuljuk megfigyeléseinket egy adott szituációval kapcsolatban
magyarázat vagy vélemény hozzáfűzése nélkül közölni; felismerjük
a bennünk zajló érzéseket; ráébredünk, hogy az adott érzéshez
milyen – ki nem elégített – szükséglet kapcsolódik, ezután
megfogalmazzuk a kérést, melynek teljesítése igényeink kielégülését
eredményezné. Ha képesek
vagyunk tudomást szerezni a kommunikáció jelentőségéről, s ez
érthetővé és felismerhetővé válik, akkor a használata már könnyen
tanulható. Írjon kivonatot itt.
További ismertetés a következőről Erőszakmentes Kommunikáció;A család eggyüttélésének művészete;