Az
ember tragédiája keletkezése (1860)
szabadságharc bukása, magánélete, betegsége (kétségbeesés, bizakodás)
XIX. század. uralkodó filozófiai irányzata:
Gondolati líra: a költészet nagy általános témái (élet, halál, szerelem, az élet célja, eredménye) mint problémák jelentkeznek.
a bibliai mítosz alkalmas arra, hogy abból kiindulva az emberiség fejlődését végigkövessük (a jövőt is)
Madách filozófiai kérdései:
Mi az értelme azok életének, akiknek a sors nem adott alkalmat arra, hogy emberi nagyságuk kibontakozzék?
Miért küzdöttek a hősök, ha utódaik rabok maradtak?
Van-e értelme küzdeni eszmékért, melyeket az utókor elavultnak tart?
A végzet irányítja-e az ember tetteit, s ha igen, van-e értelme bűnnek, erénynek?
műveiben a tragikum értelmet, a végzet értelmetlenségének állandó jelenlétet, kikerülhetetlen bekövetkezését kereste
tiszteli a természetet, az embereket megpróbálja beleágyazni a környezetükbe. Ezek az eszmék meghatározzák az emberek tetteit.
A múltban kutat, a jelenben szemlélődik, a katasztrófákat írja le (a természeti meghatározottságtól nem menekülhet az ember)
Művei a klasszikus német filozófiába tartoznak: pozitivizmus
Szerkezet:
15 szín.
Keretszínek:
I: A mennyekben
II: A paradicsomban
III: A paradicsomon kívül
XV: A paradicsomon kívül
Történeti színek: IV-XIV.
Keretszínek:
A tragédia keretszínei önálló drámai egységet alkotnak. Az
Úr és Lucifer között konfliktus támad a világteremtésről. Az Úr elégedett a világgal, szerinte kész, befejezett. (Deizmus: az a felfogás, amely elismeri Isten létezését és világteremtését, de szerinte a világ további alakulásába az Isten nem szól bele). Az angyalok szerint a világ tökéletes. Lucifer lázad az úr ellen, mert szerinte az embereknek
nincs öntudatuk. Lucifer a teremtés értelmét vonja kétségbe az ember révén.
Bekövetkezik-e:
Az emberiség pusztulása
Nincs szabad emberi akarat
Öröklődés
Fejlődés előrelépés
Lucifer jelleme:
tagadás szelleme
kiűzetés, "bukott angyal", ördög
két fa: halhatatlanság fája, tudás fája.
a tudás és a kételkedés képviselője
Lucifer célja: az Úr hatalmának megdöntése, az emberi lét céltalanságának bizonyítása, az emberi történelem tehetetlenségének demonstrálása. Lucifer összetett figura, hiszen végzete a szüntelen bukás, de mégis újra lázad. Az önálló akarat szószólója. A hittel szemben a tudás hangoztatója. Lucifer első sikere: az embert engedetlenségre készteti - eredendő bűn. Ádám kíváncsisága a jövőre irányul, hogy megtudja, miért fog küzdeni, érdemes-e. Álomutazás = Lucifer által elképzelt jövő. Lucifer mutatja meg a jövőt, a saját céljainak megfelelően, s általa kreált történelmi képeket láthatunk. Lucifer Ádám kísérője, ô magyarázza az ember sorsát, ők nem kerülnek konfliktusba. Éva kettejük közé áll: Ádám egyoldalú idealizmusával és Lucifer eszménytelenségével szemben a sokszínű, változatos" természetet" képviseli.
Összeütközések:
hit, tudás↔kétely
érzelmek (a szív) ↔tudás (az értelmek)
lemondás, csalódás, értelmetlenség, hit, remény
Lucifer és Ádám vitája = Madách belső vívódása, vitája
I. Mennyország (Úr, angyalok, Lucifer):
Modern nyelvezet. Jellemzi. Az Úr megsértődik, hogy Lucifer nem dicséri őt (nem hagyományos isten). Úr = mesterember. Lucifer (=születet gonosz) bírál, megfogalmazza véleményét (a teremtés gyermekes játék). Követeli a jussát, érvel, mint egy ügyvéd.
II. Bűnbeesés (Ádám, Éva, Lucifer):
Lucifer ismét érvel | elgondolkodtat | meggyőz. Ez a Bibliában nem így van. Lucifer meginog, érvel és gondolkodik, ravasz módon saját céljaival szemben beszél (furfangos). Gonosz, ártani akar a kíváncsi embernek. Ádám elhagyja az urat és az Úr is Ádámot. Maguktól akarnak elmenni a Paradicsomból.
III. Pálmafás liget(Ádám, Éva, Lucifer):
Megteremtik az otthont (optimizmus, bizakodás). Ádám előre, Éva visszatekint. Innentől beszélünk az emberről. Ádám hisz abban, hogy egyedül is boldogulni tud, megkérdőjelezi, hogy a teremtés jogos-e. Az ember nem felel meg Lucifer céljainak, ezért megmutatja neki a jövőt, annak árnyoldalait, nincs értelme megölni az embert.
Történeti színek:
Fő kérdése: az uralkodó eszmék. Madách szerint a történelmet eszmék irányítják, ez az
eszme megjelenése és kiteljesedése után eltorzul, visszájára fordul és ebből kialakul egy új eszme.
Időbeliség:
a keretszínhez képest a történeti színek a jövőt mutatják,
Madách korához képest a múltat, a jelent és a jövőt is.
IV. Egyiptom (Ádám = fáraó, Lucifer = miniszter, Éva = rabszolgafeleség):
Ádám fáraó, abszolút uralkodó, célja: a boldogság elérése. Piramist építtet, hogy halhatatlan legyen. Egy ember miatt millióknak kell meghalni. Az öncélú, egyéni dicsőség hajhászása az eszméje. Éva az egyenlőséget, a szabadságot képviseli. A rendszer nem megfelelő, „Milliók egy miatt”. Éva nyitja fel a fáraó szemét (emberi érzelmek). Megfordítja a tézist (antitézis). Nem áll be a harmónia (új és régi tézis = szintézis), ez Lucifer érdekeit képviseli. Új eszem egy a milliók miatt.
V. Athén (Ádám = Miltiádész, Éva = Luciana, Lucifer = Ádám fegyvernöke):
Uralkodó eszme: szabadság. A nép legnagyobb bűne a hiszékenység, a befolyásolhatóság. Ádám csalódik a népben. Az egyes ember szabad ugyan jogilag, de valójában, lelkileg mégsem az. Egy a milliók miatt. Demagóg (=lázító, ellenszólások) a nép hisz nekik, az ellen fordul, aki értük volt, az ellentézis is hibás. Éva hisz Ádámban (rendületlenül), a népharag majdnem őt is eléri, templomba menekül. Nincs igazi magánélet, nincs boldogság. Alapeszme megsemmisül => Ádám csalódik. Új eszme: mindenki a saját boldogságát kereste (élvezetközpontú). Ádám érzelmi társa Éva, értelmi Lucifer.
VI. Róma (Ádám = Sergilius, Éva = Júlia, Lucifer = Milo):
Eszmenélküliség, züllöttség, anarchia jellemző erre a korra. Éva és Péter apostol a szeretet és a testvériség megtestesítői. Nem hisznek az istenekben, mindenki az élvezetért él. Lezüllött az élet és kiürült. Nincs társadalmi és magánéleti boldogság. Az élet nem ér semmit, de a halált se tiszteleik. Nincs fejlődés, csak visszafejlődés. Nincs összefogás, Péter apostol visszavezette Ádámot a jó útra. Új eszme: lovagkor, keresztes lovagok, kereszténység.
VII. Konstantinápoly (Ádám = Tankréd, Éva = Izóra apáca, Lucifer ( fegyvernök):
Kereszténység, mély és igaz vallásosság. Nincs magánéleti boldogság. Ádám csalódik a lovagi erényekben, a szeretetben, a testvériségben. Teológiai vita: Jézus tanításaiból dogma lett. Véres csaták a hit miatt, a lovagok sem felelnek meg a kor eszméjének. Rabló lovagok, az emberek félnek tőlük. Évától, a nőideáltól a korszellem és az apácazárda fala választja el. Tolerancia hiánya, új alapelvet szül. Új eszme megbocsátás, tolerancia = realizmus. Ádám már másodszor csalódik az eszmékben!
VIII. Prága I (Ádám = Kepler, Éva = Borbála, Kepler neje, Lucifer = Kepler famulusa):
Hasonlít Rómához: eszme nélküli, értékvesztett világ. Ádám lemond az aktív cselekvésről, a szemlélő szerepét veszi át. Ádám, mint Kepler, a zseniális tudós elveszti reményét. Ebben a színben megnő Éva szerepe. Megjelenik az inkvizíció, ami a tudományok ellen van. Éva gyenge jellem, nem elégedett Ádám munkájával, rangjával. Ádám a tudományok felé fordul. Azt szeretné, hogy ne kelljen küzdeni, előítéletek nélkül világot, hit és babona nélkül. Nincsen családi boldogság, elhanyagolja a feleségét, nem szellemi társ. A tudományokban nem tud érvényesülni (horoszkópkészítés, jóslások = nem igazi tudományok). Közömbös, nem akar változtatni.
IX. Párizs (Ádám = Danton, Lucifer = bakó, Éva = arisztokrata nő, pornő):
Álom az álomban. Ádám. Ismét van eszme: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ez a három eszme összefoglalása az eddigi eszméknek. Itt is csalódik, mivel a nép ellene fordul, de a hite mégis megmarad. A vérontás a lényeg, nem, pedig az alapeszme. Maga fekszik a guillotine alá.
X . Prága II. (Ádám = Kepler, Éva = Borbála, Kepler neje, Lucifer = Kepler famulusa):
Az
További ismertetés a következőről Az ember tragédiája