A
vajdasági (Szerbia) Zentát, a városban folyó
művelődési közelmúltat tekintve jogosan lehet
nevezni a vajdasági magyar művelődési élet
központjaként. Másrészt viszont az egész
egyfajta mítoszkergetés, amelyet jó előhozni
önkormányzati díszülések, ünnepi
felszólalások alkalmával. Tény, hogy a
vajdasági magyar színjátszás sokat
köszönthet az észak-bácskai kisvárosnak.
A nyolcvanas évek végén itt alakult meg s
működött Urbán András vezetésével
AIOWA színházi csoport, s innen származott
el Újvidékre, Szabadkára, Budapestre számos
tehetséges színművész, dramA A aturg (Vicei
Natália, Szorcsik Kriszta, Mezei Kinga, Gyarmati Kata, ifj
Szloboda Tibor, Nagypál Gábor stb). Itt született
meg a hagyománya az énekelt verseknek, a Zyntharew
zenekarnak, illetve számos utódzenekarának
köszönhetően. A sajtó terén kevesen tudják,
hogy jóval a magyarországi zenei szaklapok megjelenése
előtt, itt jelent meg elsőként s sors furcsa fintorának
szűnt is meg, az első, magyar nyelven íródott
könnyűzenei szaklap Aqualung címmel. Úgyszintén
a média terén az egyetlen vajdasági magyar
napilap, a Magyar Szó legtöbb főszerkesztője,
munkatársa zentai, illetve zentai származású.
Azonban a kilencvenes évek
vérzivatara itt is megtette a magáét. A
kulturális élet terén a többnyire magyar
kisebbség lakta községben itt is elsősorban a
hagyományápolással, vajdasági magyar
nemzeti kérdéssel kapcsolatos rendezvények
vették át a főszerepet, légüres térben
hagyva a továbbra is szépszámú fiatal
tehetséget, illetve a kortárs művészetek iránt
érdeklődőket. Némileg ezt az űrt igyekszik kitölteni
a zEtna (www.zetna.org)
internetes irodalmi és művelődési portál
Beszédes István „főmoderálásával”.
A portál egyrészt
virtuális menhelye mindazoknak, akik a nemzetstratégák
által nem kapnak teret a vajdasági magyar irodalmi
kánonban. Másrészt egyfajta internetes kikötő,
ahol különböző generációjú,
nemzetiségű, nyelvű irodalmárok és kortárs
irodalom kedvelők egymásra találjanak.
Az 1999-ben „hálóra
lőtt”
folyóirat ezenkívül virtuális
könyvtár és irodalmi játszótér
is. Az elmúlt néhány évben pedig
könyvkiadással és rendezvényszervezéssel
is foglalkozik.
A portál felépítését,
koncepcióját illetőleg elsősorban a külsős
írókra hagyatkozik, kik változó
rendszerességgel küldenek publikálásra
szánt alkotásokat, többnyire non-profit alapon.
Külön részt képeznek
a folyóirat által indított őszművészeti
játékok, amelyek közül talán
leglényegesebbnek a Zynthanova: kivonulás,
városalapítás, (jó?) szomszédság
elnevezésű „virtuális városépítő
sorozat tekinthető. Lényege ennek a sorozatnak Valkay
Zoltán, zentai származású,
Magyarkanizsán működő építész
álmán alapszik, az ún Zynthanován, vagyis
Új Zentán, amely elképzelése szerint a
jelenlegi várossal szemben, a bánáti oldalon
helyezkedne el sajátos épületeivel, tereivel és
önfenntartó egységeivel.
A következő megállási
pont a honlapon a folyóirat által kiadott elektronikus
kiadványok könyvtára, ahol a folyóirat
által, kortárs szerzőktől begyűjtött soha meg
nem jelentetett publikációk, fordítások
és dráma szövegek találhatóak meg.
Olyan „csemegék” közt
válogathatunk jelen pillanatban, mint az Újvidéken
minen évben megszervezésre kerülő drámaíró
verseny szövegei. Balázs Attila regényei és
„könyvépítés” alatt álló
legújabb regénye. A háló könyve című
gyűjtemény, amely Az Énekelt Versek Zentai
Fesztiváljának első verstárlat-antológiája,
Ladik Katalin verseskötetei stb.
Párhuzamosan ezzel három
évvel ezelőtt a virtuális folyóirat
könyvkiadással is megpróbálkozott s ez a
folyamat jelen pillanatban is tart. Egyrészt a Képes
Ifjúság vajdasági ifjúsági
hetilappal közösen, másrészt pedig önállóan
ez idáig 11 vajdasági magyar kortárs szerző,
többek között Szögi Csaba, Nagyabonyi Árpád,
Danyi Zoltán, Fekete J. József, Tóth Lívia
stb könyve jelent meg gondozásában, ezenkívül
egy antológia, illetve két multimediális cédé.
További ismertetés a következőről www.zetna.org