Az Antigoné Szophoklész fontos dráma-trilógiájának első része, a thébai
mondakörre építkezik.A drámában a bonyodalom
kezdete, hogy Antigoné eltemeti
testvérét, Polüneikészt,
mert a holt lélek csak így juthat a túlvilágra. Ezzel azonban konfliktust
robbant ki Kreónnal, aki
megtiltotta az eltemetését, mert lázadónak tartotta. Kreón törvényei a hatalmat
képviselik, amely gyakran szemben áll az erkölcsi törvényekkel. A konfliktus így
az isteni
és emberi
törvények, az örök, íratlan erkölcsi törvények és a változó
írott törvények szembenállásából adódik. Antigoné már a prologosz
előtt (a kar bevonuló éneke) megjelenik, keményen megmondja a véleményét
Iszménének. Jellembeli különbségeik azonnal megmutatkoznak. Míg Iszméné a
gyenge, szerencsétlen, hitvány, addig Antigoné a bátor, vakmerő,
elszánt. Ő lobbanékony, heves, elutasító, kemény, jobban szereti Iszménét.
Iszméné kevésbé szereti testvérét, de ragaszkodik hozzá, nem hisz a választás
lehetőségében, engedelmes, aggódó, és nagyon fél. Antigoné a 2. epeiszodionban
jelenik meg ismét, balgának nevezi Kreónt. A nyugalmat Antigoné bontja meg, a
bonyodalom kezdete, mikor az őr elővezeti őt. Ekkor következik Kreón és Antigoné összecsapása,
erkölcs és hatalom összecsapása. Kreón dönt: a saját törvényeit tekinti
fontosabbnak, a haza érdekében cselekszik, rendet akar teremteni az országában,
de főleg a gőg, a férfiúi hiúság vezeti. Halálra ítéli Antigonét. Antigonén a
félelem egyértelmű jele látszik, de nem kér kegyelmet, szembeszáll a halállal,
de kiszolgáltatott, sajnálatra méltó. Siratja elmaradt esküvőjét („Ó, síri
boltom, nász-szobám”). Fáj neki elhagyni az életet, de az isteni törvényeket
előbbre valónak tartja. Ez felemeli Antigonét. Haimón menyasszonya mellett áll
ki, de nem meri vállalni, mert tiszteli apját, de beszéde végére elveszti
tiszteletét. Teiresziász jóslata erőteljes fordulópont a drámában, a válság
kezdete. Haimón halálának egyértelmű jóslata, és a döntéshelyzet élességének
felmutatásának hatására Kreón belátja, hogy döntésén változtatni kell. Először
bizonytalanság lesz úrrá rajta („megzavarja lelkemet”, „engedni oly nehéz”,
„engedjek abban is?”, „mit kell hát tennem?”), majd arra hajlik, hogy
megbocsásson Antigonénak. Magatartása megváltozik, Teiresziász előtt konok,
megingathatatlan, tévedhetetlen volt, majd utána belátta tévedését és
engedékennyé vált. A
„végzet ellen harcba szállni képtelen”, megpróbálja rendbe hozni, amit
elrontott, de későn próbálkozik, a katasztrófa elháríthatatlan. Csak késlelteti
a műben a bekövetkeztét (retardáció). Antigoné meghal, mire Haimón
öngyilkosságot követ el, ennek tudtára pedig anyja, Eurüdiké is meghal. A
katasztrófa bekövetkezik, nem csak Antigoné veszett el, hanem
még két családtag. Kreón összeomlással fizet tettéért, aminél talán a halál is
kisebb büntetés lett volna.
További ismertetés a következőről Antigoné