Különös törvényszéki tárgyalás
folyik a londoni Királyi Törvényszéken. Annyira különös,
hogy a több mint 500
lapos regényben a per előkészületei foglalnak el jelentősebb helyet. Miről is
van szó?
Egy író könyvet ír a holokausztról. A közismert borzalmak leírása közt
akad egy bekezdésnyi szöveg dr. Adam Kelno orvosról, aki a lengyelországi
Jadwiga nevű koncentrációs táborban férfiakon
és nőkön egészen sajátos
műtéteket hajtott végre. A tábor SS főorvosa embereken végzett kísérleteket. Férfiak
heréit, női petefészkeket radiációnak tett ki, majd az elrákosodott szerveket kioperáltatta.
A kutatások célja, amint a vallomásokból
kiderül, annak megállapítása, hogy miképpen
lehet a szaporodásra képes férfiakat és nőket sterilizálni. Ezekbe a kísérletekbe
bevonja a Jadwigába hurcolt különféle nemzetiségű orvosokat, köztük zsidókat
is. Némelyek operálnak, mások asszisztálnak a műtétet végző kollegának. Csak
egy-két fogolynak van bátorsága megtagadni a közreműködést. A kórház-barakk körülményei
nyomorúságosak. Sokszor nincs bemosakodás két műtét között, az
orvosi műszereket nem fertőtlenítik, s mint később kiderül, egy-egy operációt alig negyedóra
alatt hajtanak végre. Az erőszakkal műtőasztalhoz vonszolt és odakötözött beteg
úgy kapja hétgerincébe az érzéstelenítő injekciót, hogy előzőleg nem adják be a
fájdalom csillapítására szolgáló morfin-injekciót. Már ennyi is elég lenne
ahhoz, hogy az olvasó a koncentrációs tábor borzalmairól fogalmat alkothasson.
De sajnos, a cselekmény nem áll meg itt.
Dr. Kelno sajátosan szomorú, tragikus
utat jár be. Lengyelországban született, tanulmányait a varsói egyetem orvosi
karán végezte. A második világháború kitörésekor feleségével együtt csatlakozik
az ellenállási mozgalomhoz. A Gestapo felfedezi őket; feleségét agyonlövik.
Kelno doktor elkerüli ezt a sorsot. A jadwigai táborba jut, ahol a fogvatartott
orvosok közt hamarosan vezető szerephez jut. Lányegében a többi orvos az ő
ellenőrzése alatt dolgozik. A háború vége felé Voss SS ezredes, a tábor főorvos
tisztje magával viszi egy exkluzív magánklinikára dolgozni. A háború után visszatér
Varsóba. Több orvos feljelentést tesz ellene a nácikkal való kollaborálás
vádjával. Kelno menekül; Olaszországba jut, majd további kalandokon át
Angliáig. Fényes orvosi pályát fut be, a királynő lovaggá üti, ettől kezdve megilleti
a „Sir dr. Kelno” megszólítás.
Minden jól menne, amikor értesül arról,
hogy Abraham Cady a holokausztról írt könyvében róla kompromittáló dolgokat
közöl. Nem hagyja annyiban, maga kéri ügye kivizsgálását. Ő tehát a felperes,
az egykori jadwigai túlélők, alperesekként, az ellene felvonultatott tanúk. Politika,
diplomácia, érdekek ütközése: az ügy nemzetközi jelentőségűvé lesz. Szinte az
öt kontinens országaiba szétszéledt embereket kell Londonba hozatni, s
vallomástételre bírni. Az izgalmas per a végén fonákjára fordul: a felperes
alperessé lesz. Kiderül, nemcsak beteg nemi mirigyeket operált és operáltatott,
hanem egészséges embereket is kasztrált. Prostituáltakat, homoszekszuálisokat,
cigányokat, köztörvényeseket; akiket az embertelen náci bíróságok erre a rettenetes
büntetésre ítéltek. Kiderül az is, hogy a zsidókkal különös kegyetlenséggel
járt el. Mindezek után a felperes úgy nyeri meg az általa indított rágalmazási pert,
hogy az esküdtszék a lehető legkisebb pénzegységnek megfelelő erkölcsi
kártérítést, fél pennyt ítél részére. Sokkal fontosabb a regény „erkölcsi”
tanulsága. Ezt egyik szereplő (Bannister
vizsgálóbíró) fogalmazza meg. Szerinte a
holokauszt nem ért véget, ma is
folytatódik. Az emberiség saját világát rombolja szét, mégpedig úgy, hogy
képtelen önmagát megmenteni. Már nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a
végpusztulás, hanem az, hogy mikor. Hamarabb vagy később.
Ez bizony, nem valami optimista
kilátás. De bízzunk benne, hogy van élő Isten. Akinek terve van a világgal,
mégha sokszor nem is értjük azt. A szenvedések, embertelenségek által, sőt azok
ellenére is az Örökkévaló terve célhoz ér. De milyen eszközök leszünk benne mi?
Feleljen a kérdésre kiki lelkiismerete szerint.
Leon Uris többi könyvei: Exodus,
A zarándok, Mitla-szoros, Döntés.
További ismertetés a következőről A királynő törvényszéke