Kármán József a maga korának egyik legtöbbet ígérő tehetsége. A
nemzet csinosodását felvilágosult eszméi, a feudális elmaradottság éles bírálata teszi érdekes olvasmánnyá, egyéni gondolatmenetével, költői erejű stílusával pedig a
magyar esszéírás fejlődésének egyik állomása.
A nemzet csinosodás c. könyvének azokban a részeiben, ahol a magyar művelődés elmaradottságáról szól, ez a művelődési program merész társadalombírálata mélyül. A műveltség terjedésének legfőbb akadálya szerinte a "mezei élet" vagyis a feudális nemesség provinciális szemlélete és életmódja. A művelődés a szerző számára nem öncél, mint a felvilágosodás többi írója, a tudománynak és művészetnek, "az ész világának" terjedésétől az egész társadalom haladását reméli. Egyes utalásaiban a polgárosodás igénye is felbukkan. A parasztság és a szegény nemesség fiait például
ipari és kereskedelmi pályára akarja terelni. Ezután Kármán József tömören vázolja a magyar társadalom szellemi életének elmaradottságát. Okfejtését az ún. klímaelmélet cáfolatával folytatja. Nem igaz, hogy a kedvezőtlen éghajlat gátolja a tudományok terjedését. A fő akadály: a nemesi életforma, a parlagi gondolkodás. Kármán József ezután azt fejtegeti, hogy milyen fontos szerepe van a költészetének a tudományok, a műveltség megkedveltetésében.
További ismertetés a következőről A nemzet csinosodása