21 éves volt mindössze a "lánglelkű költő", amikor élete egyik főművét írta. Honnan vette a hozzá szükséges bölcsességet, élettapasztalatot? A
jános vitéznek voltak irodalmi előzményei. Garay János
Az obsitos című művében hasonló mesével örvendezteti meg az olvasót. (A szó a német, Abschied = búcsú szóból ered, így könnyebben megfejthető a cím.) Ha így cím szerint az átlagolvasó nem
is tudja, miről van szó, Háry János neve bizonyára ismerősen cseng. Vörösmarty Mihály Mák Bandi című művében pedig még a leírt kép is megegyezik a nehéz bunda és a nehéz szív kapcsán. Mégsem másolás a János vitéz, nem utánzás. Eredetit alkotott, újszerű képekkel, csodás mesét. Múfaja verse mese vagy epikus költemény.
Több mint másfél évszázada generációk nőttek fel rajta. Népszerűsége több okra vezethető vissza. Közérthető, olyan, mint egy magyar népdal vagy tánc. 12 szótagos sorai két ütemre oszlanak, egy versszak négy sorra, rímei - természetesen - páros ríműek. A magyar formakincsből gyökerezik témája, hangvétele, verselése. 1844-ben írta, alig néhány nap alatt. Sejthetjük, hogy könnyen jöttek a szavak, a sorok, s a természetesség meghozta gyümölcsét. Akkor is közel áll a mai olvasóhoz, ha
már egyes népies vagy tájnyelvi szavak már magyarázatra szorulnak, különösen a gyerekek körében.
Minél többször olvassuk, minél jobban elmélyedünk a versben,
annál többet nyújt, annál többrétűbb üzenete. Érdemes újra olvasni!
További összefoglalók a következőről János vitéz