A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb meghatározó alapja lett
az ókori görögség kultúrája. Világszemléletük legnagyobb újdonsága az ember felfedezése: az a felismerés, hogy minden élőlény között a leghatalmasabb az ember, ő lett minden dolgok mércéje és végső célja.A
görög világ emberközpontúságából következett, hogy még leghatalmasabb isteneiket
is emberivé formálták, emberivé szelídítették. A görög
költészet és képzőművészet szülője és témája azonban mindvégig a mitológia maradt.Az európai
irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Iliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Magáról Homéroszról semmi bizonyosat nem tudunk, már az antik görögök is mesés mítoszokkal vették körül személyét. Kétségtelen, hogy már a
homéroszi eposzok előtt is létezett görög epika. Magát az írásbeliséget évezredek szóhagyománya előzte meg, és ismeretlen énekmondók egymást követő nemzedéke tartotta fenn. ezek az úgynevezett genealógiai énekek lehettek a homéroszi eposzok műfaji előzményei.az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva nagy, egy egész közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz véghez. A klasszikus eposz állandó elemei az úgynevezett eposzi kellékek:„in medias res” kezdés → a dolgok közepébe váginvokáció → valamely istenségnek vagy múzsának a segítségül hívásapropozíció → a téma megjelöléseenumeráció → seregszemle, a szembenálló hősök, csapatok bemutatásacsodás elemek → természetfeletti lények beavatkozása az ember életébeállandó jelzők és ismétlésekepikus hasonlatok → ezek mindig nagy terjedelműek, részletezőkAz Iliász és az Odüsszeia nyelve több dialektus elemeit magába foglaló műnyelv volt, újszerű versformája tette lehetővé az énekes előadást.A 24 énekre tagolódó hősköltemény mindössze 40 napot ölel fel: ennyi idő telik el az esemény indulása és befejeződése között. Az eposz világa ennél időben és térben tágasabb.Az Odüsszeia valamivel később keletkezhetett, mint az Iliász. Szerzője jól ismerte az Iliászt, mintaképnek tekintette, sőt túl is akarta szárnyalni.Hektór halála után Trója hamarosan elesett, s az életben maradt görög harcosok több-kevesebb kaland után hazatértek. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra hiába vártak Ithakában. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, 10 éves hányódásáról és a hazatérésről szól az Odüsszeia. A mű bevezetése szolgál a főhős jellemzésére. Az Odüsszeia embereszménye a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Ebben a világban az emberek sorsát már nem kizárólagosan az istenek intézik. A mű hőse a felnőtt ember: egész története azt példázza, hogy az ember nemcsak vállalhatja, hanem alakíthatja a reá mért sorsot.Az újfajta, bonyolult embereszmény megjelenése sokkal bonyolultabb mesét és szerkezetet követel. A műben a küzdelem áttevődik az emberi butaság, gonoszság és ártó szenvedélyek elleni harc síkjára. Az eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg. Az első négy énekben csak szó van Odüsszeuszról, ő maga személyesen még nem jelenik meg, szerkezeti szempontból mégis fontos funkciója van ennek a résznek. Egyrészt bemutatja Ithakát, ahol most is anarchia dúl, felborult az erkölcsi rend. Másrészt bizonyítja Pénelopé hűségét s egyszersmind zavart tétovaságát. Legfőbb szerepe azonban mégis abban áll, hogy ábrázolja Télemakhosz gyermekből férfivá érését, mert csak így lehet később apjának méltó harcostársa.A IX-XII. énekekben megszakad a jelen idejű elbeszélés, helyette felkomorlik a múlt. A költő távol tartja magát Ezektől, a fantasztikus meséktől, hősének adja át a szót. A mű egésze szempontjából lényeges szerepe van ennek a természetes kalandsorozatnak. Egyrészt alátámasztja a főhős sokrétű tapasztalatait, több oldalról világítja meg jellemét, egyéniségét. A hazafelé tartó út történeteit időrendben meséli el a hős.
További összefoglalók a következőről Az ókor irodalma