A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek,
az achájok, iónok, aiólok
és a dórok jönnek Hellász területére. Az őslakosokat vagy elűzik földjükről, vagy beleolvadnak a lakosságba. A II. évezred elején Athén és Mükéné indul rohamos fejlődének. Ekkoriban sok portyázás és rablókaland volt. Egyik leghíresebb i.e. 1250 körül Trója pusztulása volt. A társadalom, fejlődése kezdetén számtalan kérdésre
nem találta a választ. Ezért kitaláltak történeteket, mondákat, mítoszokat. A mítosz szó a görög müthosz, azaz monda, mese, történet szóból ered. A mítosz egyrészt a világról alkotott különös elképzelést jelenti, hogy a földet szellemek, istenek lakják, irányítják, másrészt egy műfajt jelent az irodalomban. Hősök, istenek cselekedeteit meséli
el, csodás elemekkel, természetfeletti erőkkel átszőve,
de valóságalapja van. A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, s csak évezredekkel később írták le őket, gyűjteményét mitológiának nevezzük. Az első nagy történetíró, akinek tulajdonképpen az írás-olvasás elterjedése köszönhető Homérosz volt. Két fő műve, az Íliász és az Odüsszeia a Trójai mondakörre épül. Thétisz és Péleusz, lakodalmukra minden istent és istennőt meghívtak, kivéve Ériszt, a viszályság istennőjét. Ezért ő bosszúból legurított egy aranyalmát, "a legszebbnek" felirattal. Pallasz Athéné, Héra és Aphrodité
is magának követelte az almát. Hogy eldöntsék kié legyen, Páriszt, a Trójai királyfit kérték meg, válasszon. Athéné tudást, Héra hatalmat, Aphrodité a legszebb asszony szerelmét ígérte neki. Párisz Aphroditét választotta, aki cserébe Helénét, a spártai király, Meneláosz feleségét adta neki. Párisz elrabolta őt és kincseit is, mire Meneláosz Mükéné királyához, Agamemnónhoz fordult segítségért, akivel Trója ellen vonultak. Az Íliász (görögül Trója = Ilion) ennek a háborúnak az utolsó eseményeit meséli el, míg az Odüsszeia az egyik hős, Odüsszeusz hazatérésének kalandos, mesés történetét mondja el. Valószínűleg nem ugyanaz a szerző írta mindkét művet. Az ókor "legnagyobb" felfedezése az ember volt. De ebben a két műben nem ugyanaz az embereszmény jelenik meg. Az Íliász hőse a hírnévért küzd, tudja, hogy meg fog halni, de a hősiesség hajtja. Míg Odüsszeuszt a tudásszomj élteti, s életben akar maradni, hazatérni hű feleségéhez. (Az akkori olvasók azt egyátalán nem ítélték el, hogy Odüsszeusz nem törekedett a hűségre.) Mindkét mű műfaja eposz, azaz verses elbeszélő költemény. Tárgya mindig az egész népre vagy emberiségre kiható esemény, melyet emberek, emberfeletti erők és istenek vívnak. Célja megismertetni népe egész kultúráját, tudományát, vallását, erkölcsét, mindennapi életét. Egységes kompozíciójú, széles keretű, hosszabb terjedelmű, verses epikai mű. Főhőse nem egyszerű ember, hanem isteni eredetű, óriási erejű hős, akinek isteni küldetése van. Hexameteres formában íródott. A ritmus a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozására épül, időmértékes verselésnek hívjuk. Alapegysége a versláb, mely kettő vagy három szótagból áll. A verslábakból épülnek fel a verssorok. A hexameter 6 verslábból áll, előfordulhat benne spondeus (- -) vagy dachtilus (- u u). Az első négy versláb lehet spondeus is, dachtilus is, de az ötödik csak dachtilus, a hatodik csak spondeus lehet. Az eposzi kellékeknek nevezett formai jegyek, melyek Homérosz óta az eposz nélkülözhetetlen "kellékeivé" váltak, a költészet jellegzetességeit őrzik. - Égi lény segítségül hívása: invokáció- A tárgy megjelölése: propozíció- Seregszemle: enumeráció- A dolgok közepébe vágva: in medias res- Csodás elemek- Isteni beavatkozás: deus ex machina- Állandó, vagy isteni jelzők: ephiteton ornans- Párhuzamos szembeállító szerkesztés- Rész-egész viszony: pars pro toto- Visszatérő toposzok, szövegrészletek- Epikus hasonlatokA másik nagy görög epikus Hésziodosz. Munkáiból pontosan megtudhatjuk hogyan éltek a görög istenek, hogyan keletkezett a világ. Homérosszal dolgozták ki a teljes görög mitológiát és ezzel az antik szellemnek beláthatatlan szolgálatot tettek.
További összefoglalók a következőről Az antik irodalom