A Lady Chatterley szeretője című könyv, akárcsak Déry képzelt riportja, elválaszthatatlan hatástörténetétől.1928-ban jelent meg
egy firenzei magánnyomdában, és
az Egyesült Királyságban egészen 1960ig tiltott könyvnek számított, pornográfnak beállított kendőzetlenül szerelmi jelenetei miatt. Addig erősen cenzúrázottan, vagy kalózkiadásokban járt kézről kézre hirdetve a
szerelem szabadságát és a nők jogait, az elnyomott munkásság keserű életét, tagadva a tisztán racionális, az érzelmeket, a „női oldalt” mellőző világfelfogást.
David Herbert Lawrence 1885-ban született a közép-angliai Eastwoodban és 1930-ban halt meg Franciaországban. Írói munkásságát olyan művek fémjelzik, mint a Szülők és szeretők (Sons and lovers 1913), a Szerelmes asszonyok (Women in Love, 1920) valamint a Szerelem a kazlak
között ( Love Among the Haystacks, 1930).
Könyve magyar nyelven először 1933-ban volt olvasható, de
nem az eredeti szöveggel, melyet csak 1983-ban ismerhetett meg a hazai közönség, Falvay Mihály fordításában és a Magvető kiadó gondozásában.
A történet főszereplője egy fiatal és csinos teremtés Constance Chatterley, akit festő apja és művelt, fábiánus anyja szabad esztétikai nevelésben részesített, így Connie kishölgyé cseperedve megismerkedett a szocializmus eszméivel, és otthonosan mozgott a művészet világában is.
Drezdai boldog tanulóévei során férfiakkal vitatkozik filozófiáról, politikáról és művészetről. Kisebb kalandjai
is voltak, megismerkedett a szerelem titkaival. A háború átrendezte életét, így Connie új körökbe került, ahol megismerkedett későbbi férjével Sir Clifford Chatterley-el, az angol arisztokrácia tipikus képviselőjével, Wragby örökösével. A házasság után egy hónapig tartó mézeshetek következetek, ahol tisztázódott, hogy a nemiség nem sokat jelent a férjnek, hiszen kettejük kapcsolta túl lép ezen az, ósdi, különös szervi funkción”. A fiatalok öröme nem sokáig lehetett teljes, 1918-ban Cliffordot összezúzva szállították haza a frontról, örökös nyomorékságra ítélve.
Connie odaadó ápolója lett urának, ám belülről emésztette őt a boldogtalanság, a kielégületlenség, az üresség. Sehogy sem találta helyét a barna-szürke bányavidéken, az állandó kénes füstben, a falu morcos és hallgatag munkásemberei között. Magányában lefogyott, elvesztette régi kerekded bájosságát, asszonyos vidámságát, miközben férje sikeres íróvá lett.
A változást egy fiatal, tehetséges drámaíró, Michaelis hozta,
aki pár napra látogatta meg Wragbyt. Szerelemnek nem nevezhető, ami kettőjük között kialakult. Csupán a fiatalember kedvét lelte Connieban, és hagyta, hogy Connie is élvezze az együttlétet. Ám mindez nem tudta betölteni az űrt az asszony életében. Szomorúságában egyre hosszabbodó erdei sétákba menekül. Így találkozik egy különös figurával, aki se nem úr, se nem munkás, aki büszke és hallgatag, és aki nem hagyja nyugodni képzeletét. Lassacskán szerelem alakul ki közöttük, mindent fölszabadító szerelem, egymás karjai között feloldódnak a ringásban, visszatalálnak az érzelmek világába, megszűnik az elgépiesedett, hideg világ nyomása. Connie meztelenül szalad az erőben, leveti minden gátlását, újra boldog és újra önmaga.
Nőiségéhez visszatalálva egyre jobban kibontakozik benne az anyaság igénye. Clifford hajlandó lenne szemet hunyni Connie félrelépésén, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy Wragbynek örököse legyen. De a nő tudja, ura nem tudná elviselni a gondolatot, hogy gyermek egy alacsonyabb származású, általa megvetett embertől nemződjön. Ám a sors közbeszól, és a Connie végül is választásra kényszerül a két férfi között, a két világ között.
A regény egy szerelem története, melyen keresztül nem csupán egy asszony érzelmeibe nyerünk bepillantást, hanem egy korszak társadalmába, problémáiba, feszültségeibe. Az író nem haboz kimondani semmit: legyen szó szexről, osztályellentétről, a feminizmusról, vagy akár a legocsmányabb falusi káromkodásról.
De épp ez a nyíltszavúság, ez az őszinte lendület teszi a könyvet ilyen egyedivé. Éleslátása mellet néha enged az érzelmek csábításának, és már-már a szentimentalizmushoz hasonló lelkesültséggel ecsetel egyes jeleneteket. A cselekmény korántsem sablonos, tele van kiszámíthatatlan fordulatokkal, ám magabiztos realizmusa hitelt ad minden mozzanatának. Connie jellemében ott van az a bizonyos női princípium, ugyanakkor az ősi női jellemvonások mellett alakjában különös valósággal lép elénk az érzelmek után vágyódó modern ember. Clifford mindenben ellentéte: a racionális, tisztán szellemi lény, aki megvet mindent, ami nem kiszámíthat, mérhető vagy eladható.
Connie boldogságának története egyben elragadó és tanulságos mindenki számára.
További ismertetés a következőről Lady Chatterley szeretője