A MAGYAR NÉPVISELETEK TÁJI FORMÁI 1.
DUNÁNTÚL fekvése miatt első kézből kapta a nyugati hatásokat. Déli részén horvátokkal, szlovénekkel érintkezve, számos kölcsönhatás mutatható ki. A Duna mellékén szerb és más délszláv népcsoportok hagyományai terjedtek északra. #GÖCSEJ és HETÉS népviseletéből már csak maradványokat ismerünk. A
lányok hosszú szalagos hajfonattal jártak, némelyiküknek a sarkát verte.
Az asszonyok fakontyra tekerték fel a hajukat. Vászonszoknyát és ahhoz ugyancsak vászonból szabott kötőt viseltek. A téli viseletben a rövid bundát említhetjük, amit
fehér és sárga bőrbetétekkel
díszített vörös szattyánnal tarkáztak. A férfiak inge korábban nem fedte el a derekukat, csak a múlt század második felében jöttek szokásba a hosszú ingek, melyeknek elejét fehér pamuttal hímezték. #A RÁBAközi viseletet legtovább a KAPUVÁRiak őrizték meg. Az asszonyok főkötőjüket ünnepen hímzett fehér batiszt- vagy tüllkendővel kötötték le. A nők gazdag ruházatának egyik alapanyaga a vörös aranyozott csillagokkal megszórt bársony, de a kék atlasz
is előfordult. #A CSALLÓKÖZBEN a lányok homlokba behajló húzott fekete szalagot hordtak a hajukban. Ezt a fiatalasszonyok is felvehették, aranycsipkével és selyemszalaggal díszített főkötőt raktak fésűre csavart kontyukra. Nyakukba több sor ezüstláncot vagy gránátgyöngysort akasztottak. #Dunántúl déli részében a Somogy megyei TÖRÖKKOPPÁNYT említhetjük. A lányok fejviseletét az teszi érdekessé, hogy az asszonyokéval megegyezően, kontyban hordják hajukat. Erre kerül a gyöngyökkel gazdagon díszített kis pille nevű kemény főkötő. Az ünneplő szoknyák bársonyból készülnek, és alattuk vastag farpárnát hordanak, hogy alakjuk vaskosabbnak látszódjék. A férfiviselet egyik jellegzetessége a nadrágba nem gyűrt, kivetve hordott ing, melynek alját gyakran csipkével díszítik. #Számos archaikus vonást őrzött meg az ORMÁNSÁG népviselete, így itt maradt meg legtovább a fehér gyászszín, mely az idősebb asszonyok ruházatában is érvényesült. A lányok fedetlen fővel, két ágba font és piros szalaggal díszített hajjal jártak. Az asszonyok koruknak megfelelő színű és formájú főkötővel borították fejüket. #A Dunántúl legdíszesebb viseletét a Duna melléki SÁRKÖZBEN találjuk. A lányok pártát viseltek a homlokuk felett, aminek háromrészes újabb változatát bársonynak nevezték. Az asszonyok a kontyukat a fejtetőre tűzték félkoszorúba. Ezt borította be a parittya alakúra formált főkötő. Ezt fekete alapon fehér fonállal hímzik. A férfiviselet alig különbözött a környező vidékekétől. A nagy hajra süveget borítottak. Nyári viseletként a nagy szélű kalapokat itt is hordták. A szűrdolmány fehér posztóból készült. Szabása és hossza megegyezett a köldökig érő inggel, oldalát piros-zöld posztó- vagy bőrdarabokkal díszítették. A cifra szűrt és subát e vidéken is kedvelték.
További ismertetés a következőről A MAGYAR NÉPVISELETEK TÁJI FORMÁI 1.