AZ ALFÖLD a hímzett, színes, sok gyári anyagot alkalmazó viseletekben nem olyan gazdag, mint a Dunántúl vagy a Felföld. KALOCSA, SZAKMÁR népviselete egyike a legismertebbeknek. A lányok felkötött hajukat elŐl rózsaszín vagy világoskék, fejük tetejét egészen körbefogó csokorral díszítik. Az asszonyok fejét hímzett,
fehér vászon főkötő borítja. A századforduló után kezdték az ing ujját sötétkékkel és feketével hímezni, majd a pruszlikot
is fehér, később más
színű virágokkal díszíteni. A kék, zöld színű és sűrűn rakott szoknya alá több alsót öltenek, melyeknek elejét fehér csipkével szegélyezett kötény takarja. A tarka harisnyához
színes papucsot húznak. Érdemes megjegyezni, hogy Szakmaron, mint a magyar nyelvterület néhány más pontján is, régebben a menyasszony sötét vagy éppen fekete színű ruhába öltözött. A BUGACi, de általában a kiskunsági pásztorok viselete sok régies elemet őrzött meg. A kalapjuk magas tetejű, süveg formájára emlékeztet. Bő fehér gatyájuk és ingük felett fekete lajbit hordtak, amit bőségesen díszítettek ezüstgombokkal. A gulyások e fölé subát öltöttek, melynek legszebb példányait éppen a Kiskunságban lehet megtalálni. A szegényebb pásztorok Kiskunhalason inkább szűrt viseltek. A ködmön vagy dakuködmön derékon alul ért. A juhásznadrág (rajthuzli) térden alul bővült, ahol ki is lehetett gombolni, az oldalán sárgaréz gombok sorakoztak. Mindehhez hegyes orrú és magas sarkú pásztorcsizmák járultak. HORTOBÁGY pásztorainak viselete ettől sok vonatkozásban eltért. A nagy karimájú pásztorkalapot napjainkig hordják. A kalap mellé, de mindig baloldalt, madártoll került. Túzok, gém, kócsagtoll jelzi a pásztor rangját.A csikósok inge és gatyája e vidéken kék. Ez a múlt század közepén terjedt el, mert az 1848–49. évi magyar szabadságharcban a lovascsapatok közül néhány sötétkék inget és gatyát viselt. A felső viseletek közül a szűrt, különösen a subát és a ködmönt a legutóbbi időkig általánosan hordták. A juhász vászonból, majd később gyolcsból varrt inget és gatyát viselt. Általában hat bőrből készült egyszerű bundát és nyakatlan szűrt hordtak. Hortobágyon a lányok egy ágra fonták a hajukat, melybe széles szalagot kötöttek, fejüket gyöngyös párta, nyakukat gránátgyöngysor díszítette. Az asszonyok fejét kendő takarta. A szoknya és lajbi rendszerint sötétkék vagy fekete színű anyagból készült. Télen kisbundát hordtak, melynek bőrét barnára cserezték, és fekete selyemmel vagy szironnyal varrták. Nyáron huszármentéhez hasonló, ujjatlan posztóköpenyt viseltek, amit posztórátéttel díszítettek. A kordován ünneplő csizma mellett hamar szokásba jött a cipő is. . A TISZÁNTÚLON sokszoknyás
népviselet csak néhol alakult ki. Virágos kötény takarja a szoknyát. A blúzféléket már régóta varrják, melyre a kislányok esetében egy, a nagyobbaknál két fodros gallért tesznek. A lányok a múlt század végén halottak napjától virágvasárnapig csizmában, azután cipőben jártak. Nemrégiben a menyasszony még fekete vállkendőben esküdött. A férfiviselet a vászonból szabott ing és gatya, a nadrággal csak a múlt század végén kezdtek megismerkedni. Régebben szürke, később fekete gubát hordtak. A zsíros olajjal kent csizma mellett nyáron bocskort is viseltek.A környéktől vizekkel elzárt BODROGKÖZBEN nem jött létre valami díszes, mutatós viselet. A lányok régebben három, majd a múlt század végétől két ágba színes szalagokkal fonták hajukat. A gyolcsból varrt ingvállra színes anyagból szabott kabátkát (litya) vettek. Öt-hat keményített alsószoknya (kabát) fölé kasmír-, selyemszoknyát hordtak. A vállukra zsalikendőt kötöttek. Lábukra fekete, a sarkán sárgaréz szögekkel kivert, az elején sápadt-tüdőszín zsinórral díszített csizmát húztak. Az asszonyok ködmönét gazdagon hímezték. A legények bő szájú gyolcsinget és széles gatyát hordtak. Derekukra gombos derékszíjat kötöttek, melyből színes rojtok, pántlikák egészen sarkukig lógtak. A fekete anyagból varrt lajbit széles paszománnyal és zsinórral szegték, A módosabbak fekete ungvári vagy debreceni gubát viseltek.
További ismertetés a következőről A MAGYAR NÉPVISELETEK TÁJI FORMÁI 3.