Bánk tragikus összeomlásának útja I. Bánk
Bán: nádor, ez meghatározza a jellemét: hazájáért felelősséget érző államférfi. Szerelmében mélyen érző férj. Ez a kettő dolog okozza a tragédiát; mely egyszerre
történelmi és szerelmi tragédia is egyúttal. Melindához a bánt újfajta szerelmi kapcsolat fűzi; nem feudális érdekházasság, hanem a tiszta szenvedély, a kölcsönös megbecsülés fűzi össze őket. Ez a belsőséges kapcsolat teszi érthetővé, hogy felesége meggyalázása oly hatalmasan löki előre Bánkot a cselekvés útján. Még eljutott e tettig, hosszú harcot kellett vívnia önmagával. II. Belső harc Bánkban: származása, osztályhelyzete, nádori méltósága, erőszaktól való idegenkedése, királyhűsége, hazájának, családjának aggódó féltése mind szembeállnak azzal a megoldással, amelynek szükségességét végül felismeri. Fokról-fokra legyőzi régi énjét, s úrrá lesz kételyein. Országjáró körútja során tapasztalta a nyomort, s visszatérve bosszankodik azon, hogy esztelen pazarlást, mulatozást lát
az udvarban. Tiborccal való találkozása is megdöbbenti, aki azért jött lopni, hogy családját megmentse az éhhaláltól. Feszültség van benne azért is, mert miért hívta vissza Petúr titokban..? Petúr tudja, hogy nem helyesli az összeesküvést, mennyire szereti Melindát, s elülteti benne a gyanút: „A jelszónk lészen: Melinda.” A palotában kihallgatja Melinda és Ottó párbeszédét: „Szerelmem által egy lehet csak boldog és szerencsés – az pedig Bánk.” Melinda hűsége iránt megnyugszik. Felháborodik azonban Gertrudisz kétszínű aljasságán, aki biztatja Ottót. Zármonológ az első felvonásban tükrözi lelki állapotát: „De hát Melinda, ó hát a haza, a pártütés kiáltoz, a
szerelem itten Melindám, ottan a hazám!” A pártütőkhöz megy: „Két fátyolt szakasztanak le: hazámról s a becsületemről.” Célja: a királyi ház és a haza megmentése, valamint Melinda megszabadítása az udvarból, s becsületének helyreállítása. A pártütők (Petúrék) házában Bánk lecsillapítja az összeesküvőket. Célja, hogy eltávolítsa őket szándékoktól. Hivatala megőrzése a béke őrzőjévé teszi. Elismeri a királynő bűnösségét, mégis a sérelmek törvényes orvoslását ajánlja. A békétlenek a bán oldalára állnak. Végül Petúrt is meggyőzik Endre iránti hűségére hatva. Bánk nyugodtságot színlel, ám lelkében hatalmas harcok dúlnak, Gertrúd ellen. Elmondja Biberach, hogy Melindát kerítő szándékkal hívták az udvarba, s Bánkot is ezért küldték országjáró körútra. „S közé még ti itt vele vagytok otthon Ottó és Melinda.” Bánk a hírre kapkod. Királyhoz, császárhoz panaszolná be Ottót. Meggyilkolni készül őt, de Biberach kijózanítja. A vádaktól hercegi rangja, a fegyverektől emberei védik meg. Ha nincs kilátás törvényes bosszúra, akkor cselvetésre, ravaszságra gondol Bánk. Majd rádöbben a közvetlen teendőre: meg kell akadályoznia. Dühének tárgya: Ottó. III. 9. Későn ér Melindához. Melinda nem tagadja tettét, mentegeti magát. „Pokolbeli tűz ége csontjaimban” „s a
királyné aludni ment –
álmos volt.” Bánk nem is figyel rá. Amikor Melinda elrohan, hogy megátkozott gyermekét a királynétól visszakövetelje, akkor kezd el Bánk töprengeni: „Úgy, úgy! Aludni ment – álmos vala…És a királynő álmos volt. Nem-é?” Nem meri folytatni a mondatot, a legelső pillanatban visszariad a feltételezéstől, hogy a királyné a kerítő szerepét játszotta. Aztán egyre határozottabbá válik a gyanú: „szépen kidolgozott csalárdkodás.” Itt merül fel benne először, Gertrudisz megölésének szándéka: „épülj fel, izmosodj meg, gondolat!”
További összefoglalók a következőről Bánk bán elemzés: Belső harc Bánkban