Egy tiszta nő/1

  Thomas Hardy, az angol prózairodalom egyik
legkiemelkedőbb alakjának legkiemelkedőbb műve az Egy tiszta nő, vagy eredeti
címén: Tess of the D''Urbervilles.

    A történet falusi,mondhatni paraszti környezetben
játszódik, amin semmi csodálkoznivaló nincs: az író, bár tanult ember volt
(eredeti foglalkozása szerint építész, de a munka mellett folyamatosan képezte
magát; filozófiát, teológiát, művészettörténetet, latint, görögöt tanult,
olvasott rengeteget) , a nagyváros nyomasztó környezete ellen visszamenekült
szülővárosába, Bockhamptonba, a helyi parasztok társaságát kereste, mert
ott érezte jól magát. Távol a város nyüzsgésétől és a polgári hagyományoktól a
természeteset, az egyszerűt kereste, műveiben is arról írt.
    Egy tiszta nő: Hardy szemléletében nem is lehet más, mint
egy egyszerű, romlatlan lány. Tess Durbeyfield sokra hivatott személyiség,
tehetsége, szépsége egyaránt rendkívüli. Sorsa akán szép is lehetne,
zökkenőmentes, megtalálhatná a boldogságát, hiszen minden tehetsége megvan
hozzá. Az égiek azonban mást szánnak neki. Vagy átfogalmazva, a sorsalakító
tényező: a társadalmi helyzet.
     Tess családja szegény, a szülőknek sok gyermeke van,
az apa fuvaros tevékenységgel tartja el szeretteit. Akkor kezdődnek a gondok,
amikor a kenyérkereset alapját adó lovuk egy éjjeli szállítási baleset
következtében kimúlik, valamit kezdeni kell, hogy megéljenek. Kapóra jön a
lehetőség: a helyi lelkész kideríti, hogy John Durbeyfield (az apa) az utolsó
leszármazott sarja a híres nemesei családnak, a D''Urberville-eknek. Nem messze
a községtől, ahol élnek, hírből ismerszik egy család, szintén D''Ubbervillek;
elküldik a legnagyobb lányt, Tesst, hogy jelentse be a rokonságot, és kérjen
némi segítséget, ha mást nem, dolgozzon ott. Tess el is megy, és egy fiatal
férfit talál ott, meg a vak édesanyját. Szívesen látják, hogyne látnák:
Alexander D''Urberville szenvedélyét azonnal felszítja egy ilyen ártatlan
gyönyörűség látványa, ráadásul ő kezeli a birtokot is. A rokonság hallatán
Alexander kap az alkalmon, de az édesanyjának nem mondja meg, ki a lány, hogy
is mondhatná: ők nem D''Urberville-ek, csak egy feltörekedett újgazdag család,
akik jó hangzású ősi nevet vettek föl. Tess tehát ott dolgozik, nap-mint-nap
találkozik a férfival, aki egyre őrültebb szenvedéllyel követi nyomon a lányt.
Egyszer aztán megtörténik a baj: Tess nem ártatlan többé, Alexander visszaél
földesúri hatalmával, bemocskolja a lány tisztaságát.
    Új fejezet a könyvben és új fejezet Tess életében.
Megszégyenítetten, egy fejlődő gyermekkel a szíve alatt Tess hazatér szüleihez.
Szülei nem tagadják ki, felvállalják ők is leányuk sorsát. A gyermek
megszületik - Tess keményen dolgozik attól a pillanattól fogva, hogy egészségi
állapota lehetővé teszi -, Tess gyűlöli csemetéjét, és mégis imádja. A kisfiú
pár hónapos korában meghal, ez nagyon nagy fájdalom a fiatal anyának, de egyben
egy új élet lehetősége is.

És elkezdődik az új élet: Tess Durbeyfield elmegy egy
távolabbi vidékre, ahol nem hallották a nyomorúsága történetét, szerencsét
próbál. Beáll egy tejgazdaságba fejőlánynak, háborítatlanul, szinte boldogan
telnek el a nyári hónapok. Egy valami, illetve valaki zavarja csak meg Tess
lelki békéjét, Angel Clare, jó módú fiatalúr, aki szintén a gazdaságban tölti a
nyári hónapokat, tanoncként. Tess szívében lassan kifejlődik egy eddig teljesen
ismeretlen érzés: beleszeret Angelbe, de mint kiderül, ezzel nincs egyedül:
három szobatársa, Izz, Hetty és Mariann szintén a viszonzatlan szerelem keserű
tüzében égnek. Sorsuk csak egy ideig közös, ugyanis a fiatalúr egyre
szorosabban kötődik egyikükhöz, mígnem teljesen nyilvánvalóvá válik a tény,
hogy Tesst választja.