A pártrendszer egyik legfontosabb befolyásoló tényezõje a választási rendszer.
A történeti fejlõdés során a választójog
folyamatos bõvítésével fontos nézetekben történik változás.
Korábban egyértelmûen negatívan viszonyultak az antik közvetlen demokráciához.
A képviselet intézményének megjelenésével rájönnek, hogy szükség van egy technikára, ami átváltja a szavazatokat mandátumokká. A választási rendszer az a mechanizmus, amikor a leadott szavazatok mandátumokká transzformálódnak.Világszerte a választási rendszerektõl függnek a pártrendszerek.
Választási rendszerek típusai:
mandátumeloszlás elve: ha a mandátumot a legtöbb szavazatot szerzett jelöltnek juttatja, akkor egyszerû többségi rendszerrõl van szó.
többségi szavazat elve: ha a mandátum elnyeréséhez a szavazatok több mint felének az elnyerése szükséges, akkor abszolút többségi a rendszer.
arányosság elv: ha a mandátumokat az elnyert szavazatok arányában osztják szét, akkor arányos választási rendszerrõl beszélünk.
Egyszerû többségi rendszer: a képviselõjelöltek egyéni választókerületekben mérkõznek meg egymással. Minden választókerület egy képviselõt választ. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyeri el a mandátumot. Egyfordulós többségi választási rendszer elõnyei:
közvetlen kapcsolat van a választók és képviselõjük között,
stabil, többségi kormányt hoz létre
gyûjtõpártokat teremt
Hátrányok:
-igazságtalan (aránytalan képviseletet teremt)
-azon szavazatok, melyek nem a gyõztes pártra érkeztek, elvész. Úgy érzik, hogy õket nem képviseli senki.
-diszkriminálja a nem területi kisebbségeket, a nagyobb pártoknak kedvez
Következményei a pártrendszerre:.
A parlamentbe került pártok száma alacsony, legalább néhány vál.kerületben egyszerû többséget kell szerezni. Ez nem kedvez a kis pártoknak. Kétpártrendszert eredményez, két párt kerül be általában a parlamentbe. Fokozza a politikai dinamizmust,ösztönzi a pártokat az aktív résztvételre, a pol. akaratformálásra (nehogy elveszítsék a választásokat
Könnyû kormányt alakítani, mely stabil lesz, míg megvan a parlamenti többsége. A választások kimenetele nagyon egyértelmû. Viszonylag egyértelmû a kapcsolat. a képviselõk és a választók között, mindenki tudja, ki a képviselõje.
Határozott politikai döntést eredményez (parlamentre és a kormányra vonatkozóan) à biztos parlamenti többséget és szilárd kormányzatot eredményez.
Abszolút többségi rendszer: lehetõleg a szavazók (abszolút) többségének bizalmát bíró képviselõk kerüljenek be a törvényhozásba. Módszer: - kétfordulós szavazási rendszer: a második fordulóra azokban a választókerületekben kerül sor, ahol az elsõ fordulóban egyetlen jelölt sem kapta meg a leadott szavazatok több mint felét. - alternatív szavazat: rangsort állítanak fel a jelöltek között. A szavazónak lehetõsége van kinyilvánítani, hogy ha az általa leginkább preferált jelölt nem nyerne, akkor kit választana másodikként a jelöltek közül.
Következményei a pártrendszerre: két pólusú pártrendszer. alakul ki, a pártok szövetségkötésre kényszerülnek, a kicsik visszaléptetik jelöltjeiket a nagyok javára.
Arányos választási rendszer: pártlistás megoldást alkalmazzák. A választók nem egyéni jelöltek hanem pártokra szavaznak. A parlamenti helyekért a pártok versengenek.
Következményei a pártrendszerre: Az arányos választási rendszer kedvezõ a sokpártrendszer számára.
A parlamenti pártok számát növeli, a parlament. fragmentáltabb lesz, koalíciós pártok tudnak csak alakulni. Ezek a kormányok ingatagabbak. A kormányalakítás egy hosszadalmas alkufolyamat eredménye. Igazságosabb mandátummegosztás à tükrözi a választók politikai összetételét. A választások nem manipulálhatók könnyen a választókerületek változtatgatásával (nem csak a helyben leadott szavazatok számítanak. Pártlistákon a pártok sok jó szakembert juttathatnak a parlamentbe. növeli az új pártok esélyét (annak ellenére, hogy általában a szavazatok 3-5 %-a szükséges. Megakadályozza a túlzottan nagy politikai. kilengéseket
A szavazók és a képviselõk közti kapcsolatba beékelõdik a pártközpont, mely dönt a listák sorrendjérõl. Jobban megvalósítja a személyes képviseletet, szinte mindenki képviselve van. Jobban reprezentálja a társadalom.politikai tagoltságát. A kisebbségi vélemények könnyebben parlamenti képviseletet nyerhetnek.
Vegyes rendszerek :amikor a mandátumok egy része a többségi, a másik része az arányos elvek alapján kerül kiosztásra. Kombinálja a két választási eljárást: részben többségi, részben arányos választási elv érvényesül.Túl bonyolult és értelmetlen választási forma mely hátrányos a pártrendszerre tekintve.
Boris Duverger tétele alapján 2 féle a választási rendszerek hatása a pártrendszerre :
A többségi választási rendszerek kétpártrendszerhez, az arányosak pedig sokpártrendszerhez vezetnek.
Okai:
Mechanikai hatás: a választási rendszer. mechanikájából következik.
Pszichológiai hatás:
Választók pszichikumában: hasznos szavazat elve: a nagyokra akarnak szavazni, hogy ne vesszen el a szavazatuk.
Pártok kollektív pszichéjében: úgy alakítják a rendszert, ahogy nekik jó és szövetséget kötnek
A szavazók hajlamosak stratégiailag a nagyobb pártokra szavazni, a kis pártokon nagy a nyomás, hogy csatlakozzanak a nagyokhoz.
A pszichológiai hatás a pártstratégiák szintjén is érvényesül.
A választási rendszereket általában technikaként szokás jellemezni, amelyek arra hivatottak, hogy az állampolgárok által leadott szavazatokat parlamenti mandátumokká alakítsák át. Ez a muvelet azonban messze nem nevezhetõ semlegesnek, egyszerü eljárásnak. A választási rendszer alapvetõen meghatározza a pártrendszer és a
politika alakulását.