A Szent Korona a magyarság egyik kiemelt történelmi ereklyéje, melyen a magyar állam eszméje alapul.Szimbolizálja a királyi
hatalmat, az alkotmányosságot, a magyar államiságot, a függetlenséget, a jogrendet és a nemzet egységét .
Egy egyedülálló, különleges ötvösmunka és eszmeiségét tekintve egy misztérium. Hartvik püspök legendája szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. Istvánnak koronázására.A történészek többsége szerint viszont a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina).
A görög korona Dukász Mihály bizánci császár ajándéka I. Géza feleségének
Bizonyíték erre,hogy női koronára utal a korona alakja (homlokrészen háromszög alakú és íves oromdíszek) továbbá, hogy I. Géza felesége rokonságban állt a császári családdal s döntő érv,hogy
maga I. Géza is szerepel a koronán, a királyok viszont nem viselik saját képmásukat.
A latin korona eredete már érdekesebb.A pánt apostollemezei 1050 előtt, Közép- vagy Dél-Itáliában készültek az ikonográfiai bizonyítékok alapján. Ezeket a lemezeket használták a későbbi latin koronához.
Kifejezetten egy alsó koronára való ráillesztés céljára készült, önmagában nem használható, de az eredetileg alsó résznek szánt koronáról nincs tudomásunk.
A Szent Koronáról az elsõ portrészerû ábrázolást a Fugger bankár család családi krónikájában találhatjuk; valószínûleg e család birtokában volt egy ideig a korona. A II. Ulászló által veretett érmeken is láthatunk Szent László fején egy hasonló koronát, illetve az 1300 körüli Képes Krónikában is rengeteg koronázási jelenetet örökítettek meg. Szerkezetét tekintve a korona háromszintû építmény. Felül a kereszt található, alul a kilenc csüngõ, a középsõ rész pedig önmagán belül is kettõzõdik. Felül található a keresztpántok kettõs íve, alul az abroncs. 8+1 beágyazott aljú, rekeszzománc technikával készült zománcképet találunk (a +1 összefogja a keresztpántokat a találkozásnál), alul pedig 8+2 figurális képet. Ezen kívül az oromzaton 4+4 átlátszó, azsúr (plique à jour) zománc díszíti a koronát. A szentképek és szakrális motívumok által jelképe egy földöntúli “hatalomnak” is. A korona “alapgondolatát” is egy bibliai idézettel foglalhatjuk össze, mely a koronázási paláston, az apostolok és a Megváltó mellett található: “Principium et finis” A keresztpántot ékesítõ apostolképeket latin nyelvû feliratok kísérik, mellettük pedig hozzájuk kapcsolódó szimbólumok díszítik a zománcokat (Péternél a kulcsok és a könyv, Pálnál két fehér madár és szintén egy könyv, Jánosnál és Andrásnál két-két sas, Jakabnál két oroszlán, kezében pedig egy összetekert lap és egy kereszt).
A keresztpántok metszéspontjában a Teremtõ, a Pantokrátor jelenik meg; hasonlóságot fedezhetünk fel az egyiptomi fáraóábrázolással. Ez a kép a legfontosabb, a pántok csúcsán található. Bal oldalán a Nap található, mely legyõzi a sötétséget, amit a másik oldalán lévõ (elfogyó) Hold, a sötétség jelképe szimbolizál. A Hold az õsi hiedelemvilágban a nõi princípiumot is jelentette, a változást, mely a tökéletesség egyik szelete. Összetartozik a nappal, mint ahogy a nõ a férfivel. Csillagból kilencet (legnagyobb tökéletes szám a tízes számrendszeren belül), napsugárból nyolcat találunk (tökéletesség). Az uralkodó két oldalán az élet fáit láthatjuk.Jézus képét az abroncson, a homlok közepén helyezték el.Isten közvetlen közelében két, Jézusra figyelõ égi angyalt láthatunk. Láthatjuk a jók harcának segítõjét, az égi seregek fejedelmét, Mihály arkangyalt egy lándzsával, mely arra utal, hogy a világ teremtése elõtt legyõzte a lázadó Lucifert. Mellette Gábriel arkangyal, kezében egy jogarral. Gábriel feladata volt hírül vinni Isten terveit, üzeneteit – például Máriának. Õ az evangélium angyala. A Sárkányölõ Szent György, a gonosz és minden földi baj elleni küzdelem alakja is helyet kapott a koronán, kezében a harcra utaló lándzsával. Szent György és Demeter lándzsái a középpont felé mutatnak. Demeter a barbár seregek visszafordítója, a hívek védelmezõje, tiszteletét jelzi a ma is fennálló közel kétszáz görög templom. Kozma és Damján a két orvos és ikertestvér hasonló alakban, öltözékben és színhasználattal jelenik meg, kezükben hivatásuk eszközeivel. Õk jelképezik a megbocsátást, az önfeláldozást (fizettség nélkül gyógyítottak.) Géza uralkodóhoz méltóan, díszes öltözékben jelenik meg, kezében a jogarral és a karddal. Géza távol tartotta magát a Korona viselésétõl, valószínûleg nem akart azonosulni a korona “pogány beavatási értékével”. Konstantinos római császárt ifjúként ábrázolták, kezében a Maxentius felett aratott gyõzelmére utaló zászlóval.Története során a korona többször került idegen kézbe:1204-ben Imre király özvegye magával vitte Ausztriába (II. András 1205-ben szerzi vissza)
A tatárjárás idején IV. Bélával Dalmáciába menekítik.1305-ben Ottó, bajor herceg vinné magával, de útközben elveszíti. Ezután rövid ideig Kán Lászlóhoz kerül.
1440. febr. 20-án éjjel Kottaner Ilona csellel megszerzi V. László koronázásához. III. Frigyeshez kerül, Mátyás vásárolja vissza. 1529-ben I. Szulejmán kezére jut, de „értéktelensége” miatt visszaadja János királynak.A 17. vagy 18. században erős ütés éri, melynek következtében elferdül a kereszt és 3 pánt eltörik. (A korona 1792 előtti ábrázolásain a kereszt egyenes).1849-ben elássák Orsova mellett
A II. világháború után az USA-ba kerül, 1978-ban adják vissza.
1978 után a Nemzeti Múzeumban őrizték.
Ma a Parlamentben látható a többi koronázási ékszerrel (kivéve palást) együtt.
A korona legszentebb történelmi emlékünk.