A Magyarország bankjegyei című "gyűrűskönyv" anyaga ezúttal két kisebb méretű, könnyen mozgatható kézikönyvként használható
kiadványban jelent meg. A gyűrűskönyv-sorozat kötetei:
A guldenrendszer 1759-1891. ISBN 978-963-87497-0-3 Kézirat zárása: 2007. április 30.
A koronarendszer 1892-1925. ISBN 963 060 464 7 Kézirat zárása: 2006. október 25.
A pengőrendszer 1926-1946. ISBN 963 229 125 5 Kézirat zárása: 2006. április 25.
A forintrendszer 1946-2010. ISBN 963 218 941 8 Kézirat zárása: 2005. szeptember 30.
Az újonnan megjelent
katalógus első kötete az első két gyűrűskönyv anyagát, azaz a kezdetektől 1925-ig tartó korszakot öleli fel (ISBN 978-963-87497-3-4), a második kötet pedig a pengő és a forint pénzeket vonultatja fel (ISBN 978-963-87497-4-1). Mindkét kötet kéziratát 2008. novemberi 30-i dátummal zárta le a kiadó.
E száraznak tűnő adatfelsorolást katalógusok esetében elengedhetetlennek tartom, mivel ezek kézikönyvek, referenciakönyvek, egyik fő céljuk a hivatkozás. Mivel tartalmában igen hasonló katalógusokról van szó, amelyeket ugyanaz a kiadó adott ki, így különösen indokolt egy hivatkozás esetében a pontosság. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy viszonylag rövid időn belül miért volt szükség egy közel azonos tartalmú kiadvány ismételt megjelentetésére. Katalógusok esetében a pontosítás, az újonnan kibocsátott és az időközben felbukkant lappangó darabok beillesztése mindig indokolt. Mivel gyűjtői katalógusról van, nem elhanyagolható, hogy az értékek változását is érdemes követni azzal a tudattal, hogy érték- és ármegjelölések sosem lesznek vitathatatlanok. Az ilyen új információk megjelentetését pótlapokkal is meg lehetne oldani. Az "újrakiadás" fő oka azonban a külső. A papírpénzgyűjtők nemes hobbijukat nemcsak otthonaikban űzik, hanem rendezvényekre, árverésekre, cserenapokra járnak. A négy gyűrűskönyv mozgatása azonban nem lenne szerencsés és praktikus. A fenti szempontokat vette figyelembe az "adamo" kiadó, és jelentette meg a praktikus, könnyen horrdozható, kisebb méretű, két kötetes változatot.
A legtöbb tartalmi eltérés az előző kiadáshoz képest a forintokat taglaló részben található. Már a címben megjelölt évszámok is szorulnak némi magyarázatra. Amikor a gyűrűskönyv forint kötetete megjelent, sokat cikkezett a szaksajtó az euró bevezetésének lehetséges időpontjáról. Ezért 2010-ben jelölte meg a kiadó a forint felső korszakhatárát. A modern kori numizmatika azonban folyamatosan változik, az euró bevezetésének időpontja mára még bizonytalanabbá vált, így célszerűbbnek látszott a kiadás időpontjához igazítani a záródátumot.
A fotók a kisebb méretben is megtartották kiváló minőségüket. Különösen a színhűségre érdemes felhívni a figyelmet. A kiadó felhívja a figyelmet, hogy a fotók nem mérethelyesek, amit az olvasó csak sajnálhat, bár a méretek feltüntették, de az olvasó mindig többre vágyik. Amit az összefoglaló írója hiányolt, az az új kiadvány magyarázata az olvasónak, hiszen nem mindenki ismeri mindkét sorozatot. Hasznos lenne tudni a tartalmi változásokat is, mert például az új kiadványból kimaradtak az 1861-es londoni Kossuth jegyek, az 1848-as kamatos utalványok, amelyek a kronologikus sorrendben utánuk következő jegyek katalógusszámát az előző kiadványhoz képest megváltoztatták. Ez azonban semmiképp nem von le a kiadványt megillető dicsérő szavakból és csak üdvözlendő a gyors reagálás az olvasóközönség igényeire.