Platon az egyik legnagyobb görög filozófus és iskolaalapító .Athénban született Kr. e. 427/428-ban.
Arisztokrata
család gyermek, családja Szolón leszármazottja. .Neve felvett név, jelentése: széles vállú, vagy gyors beszédű. Édesapja korán meghalt, édesanyja nevelte. Szokratész tanítványa és barátja lett. Szókratész tanait is csak Platón Dialógusaiból ismerjük. Azt viszont nem tudni, hogy Dialógusait. Szokratész halála előtt vagy után kezdete el írni, Dialógusainak kronológiája és időrendje is vitatott kérdés. Szokratész kivégzése után megundorodott Athéntól így elhagyta, pontos úti célja ismeretlen , de később visszatért Athénba és Theaitétosszal (matamatikus) iskolát alapított Athénban, mely az AKADÉMIA nevet kapta. Itt az oktatás nagyon széles körű volt matek, biológia,
filozófia, csillagászat, így nevezhető az iskola az első európai egyetemnek.
Platón szerette volna, ha filozófiai gondolkodás a politikában is megjelenik, ennek érdekében az új türannosz Dionüszosz tanítója lett, de kísérlete kudarcba fulladt így életét inkább a tanításank és az írásnak szentelte.Filozófiája röviden:
Szintézist teremt az addigi görög gondolkodók fő elemei között Herakleitosz, Pharmenidész és Szokratész. Úgy véli, hogy a filozófia több mint tudás és elmélet hanem az egész életre kiterjedő tanítás, melynek alapja a tudás. Így szemben áll a szofistákkal, akik úgy vélik, hogy mindennek az alapja az egyéni vélekedés és hajlandóság.
Platón szerint a tudásnak mindenre kitejedőnek kell lennie, tehát egyetemes rendszerűnek így válik az első tudatos rendszeralkotóvá a filozófia történetében.Fő műve: „Az állam”: ebben fejti ki ideatanát:
- emberi lélek 3 lélekrészre osztható:
1.-gondolkodó lélek = ész , ráció
2.-érzelem, érzés
3.-vágyakozás= THÜMON (görög szó)
A THÜMON-t még további két részre osztja Platón:
-MEGALOTHÜMIA= elfogadási vágy: ez azt jelenti, hogy a lélek tisztában van önnön tudásával, képességével és ezt a képességet el akarja fogadtatni a másik emberrel, más szóval „profizmust” jelent.
- IZOTHÜMIA= megfelelési vágy: a lélek tisztában van vele, hogy vannak dolgok amivel nem rendelkezik, ez egyfajta külsö cél, aminek elérésére törekszik a lélek. Ebből következik Platón szerint, hogy minden gyermek szükségképpen izothüm lélek, mivel mindig valamivé akar lenni.
Platón úgy véli, hogy az ember nem csak fizikailag érik meg hanem lelkileg és szellemileg is.A gyermekkori izothümia felnőttkori megalothümiává válik. Úgy gondolja, hogy nem szabad semminek megtörni ezt a lelki érést. Ezért is tartja jónak a kasztrendszert, hiszen ott van egy példa, amit követni kell. Azt gondolja, ha az ember nem követi az előtte álló példát akkor következik be a LÉLEKTÖRÉS.
Platón 3 polisz berendezkedést különböztet meg és úgy véli mind a három elmarad a tökéletességtől:
1-oligarchia
2-türannosz
3-demokrácia ( itt a rossz, hogy izothüm lelkű emberek irányítják)
Platón szerint az ideális állam : EGY SZEMÉLY IRÁNYÍTÁSA ,aki
-elég idős,elég bölcs és elég tapasztalt
- vannak egyéni ambíciói
Platón a társadalmat ugyanúgy felosztja 3 részre, mint a leket:
1.-FILOZÓFUSOK: ők kormányoznak, vezetik az embereket. Erényük a belátó gondolkodás ( ez az értelmi lélek)
2.-ŐRÖK: ők vigyáznak a biztonságra, erényük a bátorság ( ez a érzelmi lélek)
3.-kézművesek: ők látnak el a szükséges anyagi javakkal, erényük a mértékletesség. ( ez a vágyódó lélek)
Ezek felett el egy 4. erény, ami összefogja őket és ez az IGAZSÁGOSSÁG . Így jön létre a JÓ-IDEÁJA .
IDEA-TANA szerint 2 világ polgárai vagyunk:
1.- ÉRZÉKSZERVI VILÁG: ez nem igazi, mert tökéletlen
2.- GONDOLATI VILÁG: = IDEÁK VILÁGA:
-ez a tökéletes valóság
- csak gondolati síkon érhető el
- idea = őskép az igazi tökéletességről
az emberi lét célja gondolati síkon teljesül ki
Az állam című művében található híres BARLANG-HASONLATA: mely szerint láncra vert foglyok vagyunk saját testünk börtönében és csak a falon megjelenő eltorzult árnyékot látjuk. Tapasztalásunk nem valóságos csupán elménkben létezik. A valóságos, tökéletes világ, a változatlan formák világa a barlangon kívül van, e világot az ész által tapasztalhatjuk meg.
Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára de művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik. Munkásságának nemcsak társadalomtudományi, hanem irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír.
Alfred North Whitehead egy mondása szerint az egész európai filozófia nem más, mint egy sor Platónhoz fűzött lábjegyzet akit hosszú élete során soha senki nem látott nevetni.