Ő az újkori filozófia racionalizmusa és a legnagyobb brit filozófus és államférfi.
Magas rangú, befolyásos család
legfiatalabb gyermeke. Londonban majd Cambridge-ben tanult. Megtanulta elutasítani a skolasztikát, a filozófia maradi megközelítését és az Arisztotelészt övező valóságos rajongást.Tanult később jogot, volt parlamenti képviselő, legfőbb államügyész, főpecsétőr és lordkancellár.Kénőpénz elfogadásának vádjával elítélték 1621-ben , mivel elismerte tettét. Megfosztották minden tisztségétől, pénzbüntetésre ítélték és bezárták a Towerbe, ahol csak néhány napot töltött.
Az újkori filozófia racionalizmusával foglalkozott legtöbbet amely az 1600-1700-as években alapult és két vita tárgyát képezte:
1-racionalizmus vs. empirizmus
2-antropológiai vita
-1 vita: témája: az igazságosság természete
*miért kell megalapozni az igazságot?-válasz:hogy világos legyen mi alapján tesszük a téziseket
*az újkorban az igazság megalapozására új utat találtak.A középkorban a skolasztika tanai szerint a TEKINTÉLY-ELVE érvényesült, vagyis az állítás attól vált igazzá, hogy lehetett hivatkozni elődökre. Az újkori filo. Ezt nem figadta el. A z újkori filo. szerint kétféle ismeret van az emberi fejben a helyes és a helytelen, a kérdés hogy hogyan választom szét a kettőt vagyis mi az emberi ismeret forrása?A válasz : az igazságot úgy tudom megalapozni, hogy tisztázom mi a helyes és a helytelen ismeret, erre születik két elmélet a racionalista megoldás és az empirikus megoldás.
Racionalista megoldás: az emberi ismeretek elsődlegesen a tapasztalat útján adottak.Az emberi létezés a külvilág tudomásul vétele. Egyszerre vannak jelen a helye és a helytelen ismeretek, az elválasztás során nem szabad az érzékekre figyelni mert azok becsapnak. A gondolkodás feladata, hogy ezt a hibát kiküszöbölje. Ehhez velünk született eszmére van szükség.
Korai írásai az ESSZÉK sok különböző témát felölelnek valamint fontosak jogi témájú művei is.
Filozófusként leginkább TUDOMÁNYFILOZÓFIÁJA fontos, amely két részből áll:
1-a tudomány skolasztikus és korai reneszánsz megközelítésének kritikája
2- alaposan kidolgozott módszertan, amely az előbbit hivatott helyettesíteni
A tudomány megformálásának programját „NAGY INSTAURÁCIÓ”-nak nevezte. (= helyreállítás, megújítás).Ezt a címet viselte mesterművének szánt munkája is , amelynek 3 részéből csak az elsőt fejezte be NOVUM ORGANUM címmel.
Bacon hasonlatok sorában foglalta össze viszonyát mindahhoz, ami korábban történt, ezekkel jellemezte a hagyományos metafizikusokat, az empirikusokat és az ideális tudóst.:
-A METAFIZKUSOK olyanok, mint a PÓKOK: gyönyörű és eredeti hálókat szőnek, melyek a levegőben úsznak és mindezt pusztán a saját testükből.
Az EMPIRIKUSOK olyanok, mint a HANGYÁK:fel- alá rohangálva szorgoskodnak, hogy óriási mennyiségű anyagot gyűjtsenek és halmozzanak fel anélkül, hogy bármi újat alkotnának belőlük.
Bacon szerint a MÉHEKRE kell hasonlítanunk: közösen munkálkodva gyűjtögessünk és alakítsuk át, amit gyűjtöttünk. A TUDÓSOKNAK értelmezniük kell a tapasztalásból származó adatokat, kísérleteket kell végezniük, hogy új adatokat gyűjtsenek így lassan felépítik tudásukat a világról.
A tudomány elé gyakorlati célt tűz ki, hogy a tudás hatalom legyen. A tudományos reform érdekében a következő ELŐÍTÉLETEK= KÖDKÉPEK= IDOLUMOK legyőzésére szólít fel:
-természetünkből fakadó előítéletek
-egyéni szempontunk(barlangunk) előítéletei, melyek eltérnek a tárgyi világtól
- a piaci, tökéletlen nyelvhasználat előítéletei, melyek az észnek megfelelő
szavakat és nem a dolgokat éltetik bennünk
-színház előítéletei: a tudományos és filozófiai iskolák, melyekhez annyira ragaszkodunk
Bacon az empirista indukciót tartotta helyes módszernek, mind a term.tudományokban , mind a szellemtudományokban.Az okozat kiszámításához szerinte a közvetlen, a középső, majd az egyetemes okokat kell keresni.
Tekintélyes és elismert filozófusa Angliának.