A modern filozófia atyja és a legnagyobb francia filozófus, természetkutató és matematikus.René Descartes a közép-franciaországi
Touraine megye La Haye nevű városában született 1596-ban. Nemes, ám nem gazdag, sem híres családból származott. Apai ágról való nagyapja orvos volt, apja pedig jogász, 1586-tól pedig Bretagne "parlamentjének" tanácsosa.
Fiatalon jogot tanult a jezsuitáknál, de ezt nem hasznosította hanem inkáb a katonai pályát választotta. Németalfödre majd Bajorországba kellett mennie, ahol megfogant benne milyen filozófiai feladatot is kell teljesítenie: nemcsak hozzátenni valamit a filo.-hoz, hanem az első alapelvektől újáépíteni.
D. nemcsak filozófus volt, hanem matematikus és tudós is. A legjelentősebb írásai azonban a filozófia területén születtek
Első könyve: Szabályok az értelem vezetésében: már itt megalapítja a fundamentális alapelvet, mely szerint a filozófia mércéje ugyanaz kell, hogy legyen mint a mateké, vagyis a bizonyosság.Ezt későbbi két művében fejtette ki részletesen: 1637. ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRŐL , ELMÉLKEDÉSEK AZ ELSŐ FILOZÓFIÁRÓL.
Az emberi tudást teljesen új szempontból vizsgálta meg. A kételkedésből indult ki, elveti a tekintélyt és mindenben kételkedik amit ésszel belátással nem tud alátámasztani. Mindenben kételkedik van e testem, van e világ? Hiszen ezeket is az érzékekkel tapasztaljuk, melyek becsaphatnak minket.Ami tény a kételkedés, a gondolkodás, tehát én mint gondolkodó vagyok, „COGITO ERGO SUM” .Csak a gondolkodást ismerem közvetlenül minden másról csak közvetett tudásom van. Tehát ez az első igazság és ezzel bizonyítja Isten létét is , mivel tökéletlennek érzi magát a tökéletlenség tudata által létezik a tökéletesség is és így jön létre Isten fogalma.És mivel Isten fogalma bennem létezik léteznie kell rajtam kívül is , hiszen csak egy valóban tökéletes lény helyezhette belém e fogalmat.De ha Isten van akkor a világ is van, mert Isten nem csalhat meg engem.
A kételkedést Descartes két részre osztja :
1.-BÍRÁLÓ RÉSZ : tekintély-elv feladása, ami a Cogito ergo sum felismeréssel befejeződik és utána kezdődik az 2.
2.-ÉPÍTŐ RÉSZ: keresni kell olyan állítást, ami 100%-ig igaz
-bizonyosság keresés karteziánus szigorúsággal (karteziánus=hagyományteremtő)
-ha csak egyszer is látjuk, hogy az érzékeink becsapnak akkor azt azonnal el kell hagyni.
-D. úgy véli, hogy az ember lénye nem merülhet ki csak a gondolkodásban, hiszen a gondolkodás függ a tárgyától: „ a függés utal a hiányra, hogy belőlem, mint gondolkodói szubsztanciából hiányzik valami és , ami hiányzik az a KITERJEDÉS”.
Így jön létre a gondolkodói kiterjedés kettős szubsztanciája:
1.-RES COGITANS= GONDOLKODÁS
2.-RES EXTENZA=KITERJEDÉS
D. szerint a világunk is 2 szubsztancia és benne minden létezik:
INDIVIDUM+ LÉTELMÉLET
A gondolkodás a lélek a kiterjedés a test és ezt szét kell választani.
Descartessel kezdődik az újkori filozófia antropológiai fordulata, valamint ő volt az analitikus geometria egyik megalapítója. Műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. Filozófiájában a szubjektum erős hangsúlyozása és a lehető legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemző.
Szembefordulva a skolasztikus filozófiával, az addigi hagyományos világnézettel, valamint a puszta hit alapján elfogadott előítéletekkel, az összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának. Innen alakult ki az ismert descartesi kételkedés, és a biztos, megingathatatlan alap keresése, melyet Descartes az öntudat bizonyosságában vélt megtalálni.
Halhatatlan művei és gondolkodásmódja által.