A Duquesne Egyetem történelem professzora a világ 157 vezetőjét felvonultató sorozat következő kötetét Attiláról írta.
A múlt és jelen vezetőiről olvashatunk Martin Luthertől Martin Luther Kingig az elsősorban a fiatal felnőtteknek szánt sorozatban. Jelen esetben a bevezető tanulmány (prof. ifj. Arthur Schlesinger tollából) a vezetőségről szól, amellyel képes egy ember másokat, vagy akár tömegeket megmozgatni, inspirálni és irányítani. Arra is választ keres, hogyan tudták a történelem vezető személyiségei céljaikat elérni. Hogyan kezelték a felmerülő akadályokat, hogyan győzték le ellenségeiket, hogyan kezelték a vereséget és a sikert. Mik azok a személyes és történelmi események, amelyek befolyásolták életüket.A sorozat minden kötetét bőséges, fekete-fehér illusztrációs anyag ( festmények, metszetek, térképek és fotók) jellemzi.
A Kr. u. (= i. u.) V. század elején a Nyugat-római Birodalom már közeledett az összeomláshoz, megszaporodtak a barbár betörések. A vizigótok, az osztrogótok, a vandálok,a frankok, az alánok és más nomád népek, törzsek mind hozzájárultak a nagy múltú birodalom összeolmlásához. Ekkor bukkant fel kelet felől egy új nép: a hunoké. Hamarosan hatalmas birodalmat kiépítve egyaránt fenyegetté a Róma központú nyugati és a Konstantinápoly központú keleti római birodalmat. Attila neve, az Isten ostora hamarosan félelmet keltett az egész keresztény Európában. De valójában olyan volt-e Attila, amilyennek a nyugati legendák megőrizték alakját? Vagy csak egy kiváló harcos volt, aki növelni akarta népe számára a területet? És valójában ő volt-e, ahogy sokáig hitték, a magyarok ősapja? Miért bűvöli el a ma emberét halála után több mint ezer évvel még mindig e törzsi király? Ezeket a kérdéseket teszi fel a könyv írója, s közben az olvasó számos újat fogalmazhat meg.
A kötet fejezetei: A vezetésről
Egy világhódító halála
A hunok világa
Egy világhódító születése
A kettős királyság
Isten kardja
Alkony Catalaunumnál
Isten ostora
A hunok Attila halála után
A kötetet irodalomjegyzék, időrendi tábla és index zárja. Érdemes kiemelni az idézett forrásokat is: Ammianus Marcellinus római katona és történész, Jordanes, Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regénye, Ferdinand Lot, francia történész, Iassac Asimov: The Dark Ages, Apollinaris Sidonius római író, Amedée Thierry, XIX. századi francia történész, C. W. Previte-Orton angol történész, Priszkosz rétor bizánci történetíró, René Grousset, francia történész, Edward Peters. amerikai történész. A képes források közül sok ismert található a magyar olvasó számára, így például a Képes Krónika ábrázolásai.