Hamlet 1600 körül keletkezett. Shakespeare egy korábbi angol darabot dolgozott át. (Thomas Cyd) A Hamlet az egyedüli Bosszúdráma amit Shakespeare írt. -A történet 3 szakaszból áll amit hosszabb időköz választ el egymástól: -1.: Apja szelleme feladatot ad a királyfinak (ölje meg gyilkosát) és megismerkedünk Hamlet lelki állapotával. -2.: Hamlet és Claudius egymás ellen elkövetett lépéseit foglalja magában. -3.: Ophelia megőrülésével kezdődik, Hamlet és Claudius korábbi intézkedései következményeit mutatja be. A Hamlet bonyolult és szigorú felépítésű. A történet egységét az biztosítja hogy három szereplő sorsa hasonló: Fortinbras, Hamlet, Laertes apját is megölték. Fortimbrasét Hamlet apja, Hamletét Claudius, Laertését Hamlet szúrja le. A három fiú nem egyforma magatartást tanusít a hasonló helyzetben, a párhuzam ellentétet is érzékeltet. A történet menetét két emebrhalál irányítja: Hamlet apjáé és Hamlet bosszúja. (Előtt, végén-> ez biztosítja a feszültséget.) Az erőviszonyok egyenlőtlenek: Claudius oldalán van az egész udvar míg Hamlet egyedül van, csak Horatio nyújt neki erkölcsi támaszt. A késleltetés Hamlet személyiségéből ered.A dráma expozíciója fokozatosan vezet be a mű világába: először nem ismerjük a főszereplőt… -Hamlet: becsületes, befelé forduló alkat, lelki állapotát a halálvágy visszatérő gondolata teszi komorrá. Ragyogó értelemmel és költői képzelettel van megáldva.Kegyetlenül bírálja a világot, melyben él. Jelleme nehezen megfejthető. Főként Opheliával bánik különösen. Töprengő lélek, az eszmék embere, kényszernek érzi az erőszakos cselekvést. Nem mintha testileg gyenge lenne, bátor és jól forgatja a kardot. Mivel az elvonatkoztatás és az általánosítás az élet eleme nyűgnek véli a fegyveres bosszút. Az életet értéktelennek tartja. A bosszúra apja iránti szerelem és az hogy a gondolat és a tett tökéletes egyensúlyát szeretné elérni.
Tudatában van h. ő ezt nem képes teljesíteni ezt az eszményt, de úgy gondolja h. apja elhatározásait mindig tett követte, ezért kell bosszút állnia. Nem biztos a túlvilág létezésében, ugyanakkor tagadni sem meri a mennyországot vagy a poklot. Kis túlzással 5 felvonáson át késlekedik először ez a színlelésében nyilvánul meg, így próbálja kikémlelni h. igazat mondott-e apja szelleme. A késlelkedés következő szakasza a színjátékrendezés, így akarja Claudius és Gertrud lelkiismeretét fölébreszteni. Az anglilai „küldetést” is elfogadja ami tovább hátráltatja a feladat teljesítését.Csak a végső pillanat bírja tettre. Az öngyilkosságot is latolgatja, hiszen romlottnak látja a társadalmat, változtatni nem tud rajta, ő nem akar alkalmazkodni, nem lát más lehetőség csak az öngyilkosságot. Csakhogy az öngyilkosságra kárhozat jár a keresztény tanítás szerint. Hamlet a túlvilággal kapcsolatos kételyei ellenére nyomasztja a tudat: egy halál utáni valamitől retteg. -Claudius: nem pusztán testvér gyilkos, állandó lelkiismeret-furdalásai bizonyítják, hogy nem teljesen gátlástalan gazfickó. Több jelenetben erős kezű talpraesett uralkodó benyomását kelti. -Fortinbras: mindazt egyesíti magában ami nincs meg Hamletben Határozott tettre képes, nem gátlástalan mint Claudius. Viszont értelmetlen háborúba vezeti népét. -Horatio: Józan, határozott, viszont földhöz ragadt, emberi létkérdésen nem tud elgondolkodni.