Az 1917-ben született írónő eddigi életpályája során rengeteg lírai,drámai és epikai művel gazdagította a magyar szépirodalmat.Élettapasztalata,
világlátása, családábrázolása, emberszeretete egészEurópában olvasottá és népszerűvé tette. Nem könnyed stílusúbestsellereket ír, hősei hús-vér emberek általunk is átérezhetőproblémákkal és nehézségekkel. Manapság talán a regényei alegismertebbek, és aki belekezd egybe, és megérinti Szabó Magdaérzésvilága, biztosan nem hagyja abba az első után. Ám szerencsére nemegyműves alkotóval állunk szemben: a rajongók bőven válogathatnak azírónő művei között.Szabó Magda olyan író, aki mindenkorosztálynak tud adni, felnőttek és gyerekek egyaránt értékes és szépélményekkel gazdagodhatnak, ha elolvassák az írónő műveit. Az Mondják meg Zsófikának című regénye
pedig kifejezetten kamaszokról és kamaszokhoz szól. A mű kezdetén Nagy Gábor főorvos rendelés közbenszívrohamot kap és meghal. Utolsó fél mondata - "Mondják megZsófikának..." - 11 éves kislányának szólt. Zsófi mindenáron meg akarjatudni a mondat másik felét is. Kinyomozza
édesapja utolsó betegét, akinem más, mint saját iskolájának barátságtalan portása. Pista bácsibokatörés miatt éppen ágyhoz kötött beteg. Zsófi, leküzdve rémületét,gondozni kezdi az öreget, aki kezdetben kétbalkezes, de szemfüles,pénzsóvár gyereket lát benne. A kislány ugyanis senkinek sem árulja eltitkát, mert úgy látja - s jól látja -, hogy senki sem érti meg.Legjobban az édesanyja ismeri félre, pedig ő az elméleti pedagógiatudósa. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas,szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik, és kevermásokat is. A bonyodalmakból végül is általános iskolai tanárnője mentiki. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét pedig új barátai,igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában,saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg.Olvasd el! Érdemes...