A vagyont érő ötlet álruhában jár Az, amit ma
Word Wide Web néven ismerünk, vagyis a háló,
1993-ban született. A magját a hidegháború kiéleződése keltette életre. Az amerikai védelmi minisztérium arra törekedett,
hogy egy olyan kommunikációs hálózatot hozzon létre, amely egy esetleges atomtámadás esetén is működőképes tud maradni. Jelentős változás akkor következett be, amikor - a hagyományos telefonrendszerrel ellentétben - a felhasználói csomópontokban elhelyezett számítógépek, decentralizált módon értekezni tudtak egymással. Kezdetben az egész csak szöveges információkon alapult. De már nem kellett az emberiségnek sokáig várnia.
1993 őszén az illinoisi egyetem egy kutató diákcsoportja megalkotta az első böngésző programot, amelyet Mosaic névre kereszteltek. Az érdeklődés hatalmas
volt. Immár lehetővé vált képek, színek
és hangok közvetítése. Az elkövetkező hónapokban százezer felhasználó töltötte le a programot. Az igazi áttörést az jelentette, amikor ez a fejlesztő csapat létrehozta a böngészőnek az Apple Macintosh és Microsoft Windows környezetben is futtatható változatát. A személyes és az üzleti célú felhasználók tábora a történelemben eddig példa nélküli gyorsasággal kezdett el növekedni. És ez a folyamat
még a napjainkban is tart. Jeff Bezos elektrotechnikából és számítástechnikából diplomázott 1986-ban Princetonban, és 1990-ben a D.E. Shaw & Co. cégnél dolgozott. A cég elnök-tulajdonosa David E. Shaw feladatként tűzte ki a számára, hogy működjön közre egy olyan számítógépes program fejlesztésében, amelyik képes lenyomozni a különböző tőzsdéken forgó részvények apró árfolyamkülönbségeit. A program lehetővé tette, hogy a világ két pontján egy értékpapírt azonos időben adjanak el, illetve vásároljanak meg, megnyervén ez által a két helyszín közötti árfolyamkülönbséget.
Bezos összeállította azoknak a termékeknek a listáját, amelyek a leginkább esélyeseknek tűntek a virtuális értékesítésre. Egyre inkább meggyőződött róla, hogy a könyv egy ilyen árucikk. Egy erősen megosztott piacról volt szó. Még a legnagyobb terjesztő (a Random House) piaci részesedése is csupán tíz százalék volt. A megoldásnak nyilvánvaló előnyei voltak: Az eladási statisztikák azt mutatták, hogy az igény a könyvek iránt évről évre növekszik. Nem lenne szükség készletek felhalmozására a választék biztosítása érdekében. Az adatbázis feltöltése után semmi sem korlátozná a vásárlók számára elérhető könyvek számát. Rövid távon, akár világméretű vevőtábor kialakítására is lehetőség kínálkozna. Az árucikk mindenki számára ismert, nem lenne szükség magyarázatokra. Bezos javasolta David Shawnak, hogy hozzanak létre egy virtuális könyvkereskedést.A sikeres üzletember nem fogadta el az ajánlatot. Jeff azonban akkora már elszánta magát. Bejelentette, hogy kilép a cégtől és megvalósítja az ötletét.Shaw még megpróbálta visszatartani. Emlékeztette rá, hogy mit kockáztat, ha feladja a jól jövedelmező állását. Akkor Bezos komoly döntés előtt állt.
A legtöbb ötlet itt szokott „elvérezni". Kitalálója nem bízik eléggé magában és a kellő elszántság is, gyakorta hiányzik. Itt van még a biztonság kérdése. Számos példát találunk az üzleti világban olyan sikeres vállalkozásokról, amelyek megalkotói a kényelmes, addig megszokott biztonságérzetüket, stabil jövedelmüket tették kockára, a bizonytalanság övezte
siker reményében. De nem tudunk arról a sok millió ötlet gazdájáról semmit, akik ezt nem merték felvállalni, s így még esélyük sem volt arra, hogy megvalósíthassák álmaikat. A
vállalkozás nem kis kockázatokkal jár.
Csak az nyerhet, aki bele mer vágni az ismeretlenbe, elhagyva az eddig jól megszokott komfortzónáját, felhagyva az eddigi sikertelen szokásaival. David Shaw az üzleti életben járatos, tapasztalt férfi volt, mégsem ismerte fel a sors által számára felkínált nagy kiugrási lehetőséget. Ne feledjük!
Ha továbbra is azt tesszük, amit eddig tettünk, akkor csak azt érhetjük el, amit eddig elértünk. Vegyük észre, amikor a nagy lehetőség „álruhában" kopogtat és tárjuk szélesre az ajtót. 1999-ben Jeff Bezos „nettó értéke" 10 milliárd dollár volt. – ami több mint Izland teljes GDP-je.
© 2007. Josef Landfrass
További ismertetés a következőről amazon.com