A Kurázsi
mama és gyermekei (1939) a harmincéves
háború idején játszódik. Brecht a témát Grimmelshausen XVII. századi regényéből vette. Az epikus szerkezetű dráma 12 év eseményeit tárja elénk 12 jelenetben. A mű egy tételt fejt ki: a háború minden emberi érték romlását, pusztulását idézi elő. Az író ennek a tételnek az igazságáról akarja a nézőt elgondolkodtatni.A központi figura Fierling Anna markotányosnő, akit az emberek Kurázsi mama néven ismernek, megpróbál alkalmazkodni a háború rendjéhez. Egész életvitelét, magatartását ez az alkalmazkodás szabja meg. Életelvét a
Nagy Kapituláció dalában fogalmazza meg a legvilágosabban: aki boldogulni akar, annak „nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom". A markotányosnő sokat tud a háborúról. Csak a legfontosabbat nem tudja: az öldöklést, az embertelenséget nem lehet büntetlenül szolgálni. A háború tönkreteszi őt is. Kurázsi mama azonban nem tanul szenvedéseiből, és megint nekivág a kalmárkodásnak. Kurázsi mama alakja nem egysíkú és egyszerű. Nem tudjuk egyértelműen elítélni hibáiért, mert
látjuk,
hogy egy elvadult világ áldozata, őrült erők játékszere. Látjuk benne a gyermekeit reménytelenül védő anyát, az emberséges életre vágyó nőt, a kiszolgáltatott, megcsúfolt, szánandó embert is. Értékeljük hihetetlen élni akarását, a nehézségeken úrrá levő okosságát, de látjuk életvitelének csődjét is: a háború eszközévé, bűneinek megtestesítőjévé lesz, és önköréből kitörni nem tudva húzza kacatokkal teli szekerét. Figurája így válik tragikusan groteszkké: egyszerre nagy és kicsinyes, szánnivaló és nevetséges, okos és korlátolt.Kurázsi mama megalkuvó magatartásának, egyre embertelenebb elvakultságának ellenpólusa Katrin hősiessége. Kifejező gesztusai és az eseményekre való reagálásai nagyon sokat elmondanak a háború borzalmáról és kegyetlenségéről.Katrin alakja pozitív ellenképe, ellenpontja Eilif gátlástalanul erőszakos figurájának is, aki szintén „hős": gyilkol és rabol. A kisebbik fiú, Stüsszi tisztessége viszont túlságosan is együgyű jámborság és becsületesség: az ellenség fogságába kerülve jóhiszeműen rejtegeti a zsoldpénzt. Mindkét fiú naivan következetes saját jelleméhez, egyikük sem tanult meg alkalmazkodni a körülményekhez, hiányzik belőlük a realitásérzék.Az egész művet átjárja a sziporkázóan szellemes brechti gúny és irónia. Brecht drámája több szempontból is ellentéte a klasszikus tragédiának. Abban ugyanis a hős lázad, környezete ellen, és valami nagy tettet hajt végre, amely kihat az egész közösség életére. Ebben pedig a főszereplő bukását éppen az okozza, hogy elfogadja helyzetét, hogy belenyugszik sorsának változtathatatlanságába, és egyetlen nagy tettet sem hajt végre, élete apró tettek sorozatából áll.
További ismertetés a következőről Kurázsi mama és gyermekei