ELSŐ
A viktoriánus nőszerep dekonstruálódása Virginia Woolf: Mrs. Dalloway című regényében
1.A nő a patriarchális társadalom csapdájában
„Az emberiség történelme annak a folyamatnak a története, miként használta ki
és sértette meg a férfi a nőt, azzal a nyilvánvaló szándékkal,
hogy ráerőltesse teljes zsarnokságát.”(In: Rosalind Miles: Az idő leányai.A nők világtörténelme. Bp. Balassi K. 2000., 253.o.) –Ez a mondat az 1848-as, első, nők jogairól tartott konferencián hangzott el Seneca Fallsban. Azonban a mondat első fele rögtön cáfolatra szorul: valójában a férfiak uralta emberi világ jóval fiatalabb, mint az
azt megelőző matriarchális társadalmak. Virginia Woolf a nők története szempontjából már nem is olyan ’kellemetlen’ időszakban született, hiszen ekkorra a fiatal arisztokrata lányoknak már lehetőségük volt a zongorázáson és éneklésen felül valami mást, hasznosabbat is tanulniuk-otthon. Az már más kérdés, hogy ezt sehol sem tudták kamatoztatni, mivel a felsőoktatási intézmények kapuja bezárult előttük, ahogy azt maga Woolf is írja a Saját szobában. Ebben a korban született tehát Virginia Woolf. Apja, Leslie Stephen irodalomkritikus és neves esszéista a kezedetektől fogva támogatta Virginia tanulási ambícióit. Anyja, Julia Prinsep pedig egy megtestesült ’Mrs. Dalloway’(Virginia Woolf előszeretettel mintázta rokonairól, ismerőseiről regényalakjait.
Ez A világítótorony esetében a legnyilvánvalóbb. Avilágítótorony Mrs. Ramsay-je pl. egyértelműen anyjának ’alteregója’, hiszen az egész regény azért íródott, hogy ’szabaduljon’ anyja emlékétől. Mrs. Ramsay pedig feltűnően hasonlít Mrs. Dalloway-hez.)volt: a preraffaeliták kedvelt modellje, jó családanya és a férjének feltétel nélkül engedelmeskedő nő.
A női egyenjogúságért küzdő harcos feministák fellépése is ez időre: a 19. századra tehető. „It seems to me that those who dare to rebel in every age are those who make life possible–it is the rebels who extend the boundary of right, little by little.”(http://www.natalie-barney.com) A kapitalizmus fejlődése, a dolgozó nő „elterjedése” világszerte adta a táptalajt a szüfrazsett-mozgalomnak. „Az iparosodás sikerének köszönhető jólét létrehozta az unatkozó feleségek kasztját, férjük társadalmi sikerének szimbólumát. A termékek túlkínálata és az értéktöbblet elkerülhetetlenül megteremtette a «felesleges» nőket, s egyúttal azt a történetileg teljesen új elméletet, hogy a nőt teljes egészében a férfinak kell eltartania. <…> és ez még napjainkban is érezteti hatását.” (In: Rosalind Miles:Az idő leányai. A nők világtörténelme.264.o.)Rosalind Miles könyvében azt is leírja, hogy ekkoriban kezdtek terjedni női olvasmányokként a különböző etikett-útmutatók; A virágok nyelve és más, hasonlóképpen haszontalan könyvek a felső középosztálytól kezdve a nők körében. Virginia Woolf maga is jobban tisztelte anyját apjánál. Hiszen anyja volt az a nő, aki megteremtette a boldog családnak legalább csak az illúzióját, aki elviselte apja „zseni”-jéből fakadó, gyakran furcsa viselkedését.(A korban még élt a „meg nem értett zseni”-re vonatkozó Platóntól eredő, Goethe által megerősített hagyomány.) „…a Little Holland House jelentette számára a nevelkedést és a tanulást. Ott tanulta meg azokat a szerepeket, amelyeket a lányok akkoriban a köztiszteletben álló emberek életében játszottak: hogyan kell kitölteni a teát, odaadni nekik a tejszínhabos szamócát, s odaadóan, tiszteletteljesen hallgatni bölcsességüket, tényként elfogadni, hogy Watts a nagy festő, Tennyson pedig a nagy költő, s táncolni a walesi herceggel.”(In: Virginia Woolf: Egy jó házból való angol úrilány-Önéletrajzi írások. Csokonai Kiadó, 1999. 55.o)
Megjegyzés: csak részekre osztva tudom közreadni:S
További ismertetés a következőről Mrs. Dalloway