Ez kis vers-,
és elbeszélés gyűjtemény az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem által 2002. május 6-11. közötti időszakra megrendezett erdőbényei "Anyanyelvünk - Nyelvében él a nemzet?" témájú Akadémiai Napok konferenciája alkalmából készült.
Ebben az
irodalmi füzetben a fordításaikkal együtt összegyűjtött irodalmi alkotások leginkább az "Osservatorio Letterario - Ferrara e l''Altrove" irodalmi- és kulturális periodikum (http://www.osservatorioletterario.net/) - melyet 1997. októberében Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda alapított, s ő az igazgató főszerkesztője és kiadója is - legutóbbi három számában, pontosan a "Magyar és Kulturális Galéria" és a "Fordítani-Ferdíteni-Értelmezni- Átadni", rovatok-ban jelentek meg. E periodikum az adott szerény, anyagi korlátai keretében azt a nemes, nagy és érdek nélküli irodalmi- és kiadói célt tűzte ki maga elé,
hogy egy kis hídként szolgáljon e két - olasz és magyar - irodalom és kultúra között, abban a reményben, hogy kedvezően folytathatja e két nemzet kölcsönös megismerését, amely már a történelem során minden szinten gazdag, évszázados,
közös kapcsolatokra tekinthet vissza. Manapság sajnos lépten-nyomon körül vagyunk véve az ellenségeskedések, a gyűlölet, az erőszak mindennemű válfajával. Úgy tűnik, hogy egyedül az irodalom lehet a népek között egy közös híd, egy közös nyelv a megértés, a megegyezés, a béke felé. Emellett az irodalomnak óriási szerepe lehet elmélkedésünk mélyebbé tételében és kedvezően befolyásolhatja szellemünket a mások megismerésében, az EMBERISMERETÜNKBEN és ezzel együtt önismeretünkben, saját lelkünk, bensőnk megismerésében.
Az itt megjelentetett alkotások Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda és Mario De Bartolomeis fordításai, melyek együttműködésük kölcsönös, aprólékos tanácsadásaik és figyelmes sugalmazásaik eredményei.
A műfordítás egyrészt nagy és szakszerű hozzáállást követel a fordítótól nemcsak a teljes szövegmegértés szempontjából, hanem a szavak hangzásharmóniája és szóhangulata tekintetében, de kölönösképpen a szerző személyiségének titkos rejtekei és érzékenysége vonatkozásában is. Magának a fordítónak egy személyben írónak és költőnek is
kell lennie, mivel törekednie kell leküzdeni a nyelvkülönbözőségből adódó gátakat - annyira nehezen megoldható akadály, mint amennyire távoliak maguk a
nyelvi struktúrák -, vissza kell adnia ezt az egész nyelvi, stilisztikai és érzelmi gazdagságot mindazoknak, akiket a beszéd nyelvi gátjai távoltartanának a kitűnő költők és fenséges írók hangjától és szellemi sugárzásától.
Hacsak a legkisebb mértékben is sikerül a kitűzött célhoz közelíteni, már akkor megérte a fáradtságot: bizonyos, hogy nem volt hiábavaló....
(Edizione O.L.F.A., Ferrara, 2002.)
http://mek.oszk.hu/00200/00217/
http://mek.oszk.hu/00200/00216/
További ismertetés a következőről TRADUZIONI/FORDÍTÁSOK I-II.