Az Európai Unió egyik élénk és modern fővárosában, Budapesten néhány középület még mindig magán viseli a golyók nyomait. 1956-os
forradalom az ötven évvel ezelőtti, a
szovjet tankok által vérbefojtott nagy magyar tragédia. Ez a kis nemzet néhány fegyverrel, molotov bombával a kezében akart szembeszállni a világ egyik szuperhatalmával. A szovjet csapatokkal szembeszálló szenvedélyes magyarok meglepték Nyugatot, s a közemberek szíve Magyarország sorsáért remegett. Néhány napig úgy tűnt,
hogy valóban győz a forradalom. De ennek az álomnak hamar vége lett: szovjet csapatok szállták
meg Magyarországot. A felkelést brutálisan elfojtották, Budapestet szétlőtték, teljesen feldúlták
és ezrek estek el a harcokban. A «ideiglenesen Magyarországon állmásozó szovjet csapatok» megszállása a fasizmus alóli felszabadulást követően még harminc évig tartott. A Szovjetunió bebizonyította, hogy birodalmának fenntartása érdekében kész a barbarizmus eszközeihez fordulni. Nyugat viszont csak nézte, nem tett semmit, a nyugati államfők a kisujjukat sem mozdították meg.
A kommunizmus összeomlásával napfényre kerültek a forradalommal kapcsolatos dokumentációk, amelyek ismeretében egyre világosabbá válik, hogy a XX. század második felében Magyarország Kelet és Nyugat között a nagy küzdelmek viszályterülete volt. A legnagyobb hatalmak szorító markának egy egyszerű játékszere volt. Magyarország sorsát 1956-ban nem a Budapest utcáin harcoló hősök, hanem bűnözők, sarlatánok döntötték el. Minden fontos döntés a két nagyhatalom fővárosában, Moszkvában és Washingtonban született. Éppen ezért ezen könyv színtere Magyarországtól a Szovjetunióig és az Egyesült Államokig terjed ki.
A közelmúltban előkerült oroszországi archívumok dokumentumai bizonyítják, hogy Sztálin örökösei a kezdeti nagy félelem után ugyanúgy viselkedtek, mint minden más imperialista hódító despota. Kreml vörös cárjai* mindent megtettek, hogy megtartsák hatalmi pozícióikat, de nem tápláltak illúziókat, hiszen nagyon jól tudták, hogy a rendszert a kommunizmus bölcsőjében is kimondhatatlanul gyűlölik az emberek.
1989 előtt a Kreml emberei nem engedhették meg, hogy bármelyik csatlós ország kiváljon a szocialista táborból. Nyikita Hruscsov és Moszkva vörös mágnásai szerint a legigazságosabb cselegedet
volt Budapest megszállása, a forradalom vérbe fojtása. Sok véráldozat árán kis időt nyertek...
Az Amerikai Egyesült Államok 1956-os szerepéről is érdekességek kerültek a felszínre. A CIA dollármilliókat költött propagandára a demokrácia evangéliumának terjesztése érdekében. Kétségkívül a magyarokat bátorította a fellázadásra, de amikor a forradalmároknak segítségre volt szükségük, Washington mosta kezeit. 1956-ban sok
magyar úgy érezte, hogy az USA elárulta őket, és a magyar népet magára hagyta.
<…>
Kádár János is elárulta a forradalmat, az oroszok bábjaként lett az ország vezető embere... <…>
A forradalom 12 napja megrendítette az egész világot. Nixon az ötven évvel ezelőtti forradalmat a «szovjet birodalom végének» látta.<…>
E könyv a magyar forradalom küzdelmeit, intrikáit, hősiességét tárja fel, Simon Sebag Montefiore szerint mesteri alkotás.
(Rizzoli, Milano, 2006)
További ismertetés a következőről BUDAPEST 1956 - Az első felkelés a szovjet birodalom ellen.