Friedrich
Schiller / 1759 - 1805 / Eletprogramm " batran , megalkuvas nelkul , aldozatra es turesre egyforman keszen , kuzdeni
az erkolcsi eszmenyekert - a jo , a nemes , a szep es az igaz gyozelmeert. Az utokor emlekezeteben ugy el , mint az eszmenyi kolto ! Az eszmenyisege nem keveredik semmifele elettol idegen abrandossaggal . Kant filozofiajan nevelkedett kolto dramairo es filozofus , "meghokkentoen" szokimondo , ha tarsadalmi vagy politikai kerdesekrol van szo .
Schiller orvosnak tanult , es tisztaban volt azzal , hogy ha az ember ehes ,nem lehet szep eszmekkel jollakatni. Az emberi meltosag fogalmaval addig nincs ertelme foglakozni , amig ennek a meltosagnak a feltetelei nem adottak. Szinte hitvallasa , hogy barhol is jarjon , "eget erjen benne a
szandek " es torekedj a legjobbra legnagyobbakra , es a legszebbre , de a szandek megvalosulasanak a "fold tengelye szabjon iranyt". Schiller "eszmenyisege " nem karpotlas a vilag es a valosag helyett , hanem kuzdelem a vilag jobba teteleert, es egy nemesebb valosagert.Az o hite es koltoi hivatasaa : igazsagot szolgalni a szepsegben ! A ""aramiakat meg egesz fiatalon irta , es elsopro , szinte forradalmat kirobbanto sikere volt . Soha nem ertett egyet a francia forradalom szelsosegeivel , foleg a "jakobinusterrorr"-al nem . A schilleri oskaoszbol kikristalyosodnak muveeei , mint a "Tell " majd a "Wallenstein" a "Pestis" a "Tartarus" az "Elizium " , majd abrazolo muvei , a lirai hangvetel , "A seta " vagy az "Ibykos". Ekkor mar nem Schiller kialt az igazsagert , haneem magat az igazat beszelteti. Es ez a hitvallas ma is teljes erejeben es szepsegeben hat.Az emberiseg ma is aldja emleket a nagy Weimar-I Klasszikussnak , es taplalkozik halhatatlan muveivel.