Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból
Borsos Miklóst elsősorban szobrászként ismeri mindenki. Pedig, szobrászokra nem annyira jellemző módon, megírta
az önéletrajzát is. Évekig állt a könyv a könyvespolcomon, valahogy el
is feledkeztem róla. Aztán nemrégiben véletlenül a kezembe került. Szerencsémre, mert alig tudtam letenni. Karácsony előtt olvastam, és ez olyan igazi, hosszú téli estékre való nagyon szép, nagyon megnyugtató olvasmány, amivel jó félre húzódni egy sarokba, és elmerülni az író gondolataiba, emlékeibe. Nagy-nagy szeretettel megírt őszinte vallomás ez a könyv életéről, művésszé válásáról. Borsos Miklós, szerencsékre hosszú életet élt. 1903-ban született Nagyszebenben, és 1993-ban halt meg. Élete Szebenben indult, indult, ebben a
sok nemzetiségű egy
kicsit székely, kicsit szász, kicsit magyar városban. Apja régi székely család sarja volt. Emlékeiben sok-sok személyes történeten keresztül megörökíti az első világháború éveit, mindazt, amit gyerekfejjel láttott belőle, és az azt követő Trianon hatását, ami természetesen az ő életükre is rányomta bélyegét. Így aztán, mint oly sokan, az ő édesapja is rászánta magát, hogy elhagyja otthonát, és Magyarországon telepedjen le. Új otthonukat, Győrt sokáig nem szerette, idegennek, ellenségesnek tartotta a várost. Az éles eszű kisfiú nem érezte jól magát a diktatórikus iskolában, inkább az önképzést választotta. Az ő igazi oktatója Lyka Károly művészettörténete volt. Ezt úgy olvasta, mint a Bibliát. Művészi érzéke, tehetsége nagyon korán megmutatkozott. Az aranymívesség elsajátításával már fiatal fiúként segíteni tudott családjának. Végtelen nagy szeretettel ír az Itáliában töltött évekről. Mint oly sok nagy művész, ő is úgy érezte, ha szobrászattal akar foglalkozni, el kell jutnia Firenzébe. Összespórolta hát rá a pénzt, és egy jó fél évet tudott ott tölteni, hogy eredetiben tanulmányozza a szobrokat. Az itáliai út igen nagy szerepet játszott művészi érlelődésében. Később aztán még sokszor visszatért a reneszánsz szülőhazájába. A könyvből megismerhetjük feleségét, hűséges társát, Bubu nénit is, akivel közösen oly csodálatos otthont, és gyönyörű kertet teremtettek Tihanyban. Természetesen még sok családtagjának, barátjának örökíti meg, idézi meg emlékét. A könyvben gyermekkorától a révbe érkezésig követhetjük nyomon életét, egészen addig, amikor már elismert szobrász, főiskolai tanár lett. Ha valaki szívesen olvas egy nagy művész életéről, szívesen mártózik meg egy kicsit szép,. tiszta gondolatiban, annak bátran merem ajánlani a könyvet. Borsos Miklós kitűnő írónak is bizonyult. Könyvére ugyanaz a végtelen tisztaság és egyszerűség jellemző, ami szobrainak is egyik legjellemzőbb vonása.
További ismertetés a következőről Borsos Miklós