Született 1875. jún.6. Lübeck-
ben, 1955-ben hunyt el Kilcheberg-ben, Zürich mellett.Esszéista, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesitője, a polgári humanizmus kielelkedő képviselője. Nobel-dijas 1929-ben. Régi patricius családban született. 1893-ban Münchenben egy biztositótársaságnál gyakornoskodott és előadásokat hallgatott
az egyetemen. 1895-től 1987-ig fivérével együtt Olaszországban élt. Első regényének, A Buddenbook-ház nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. Svájcba, majd az USA-ba emigrált. 1936-ban a náci Németország megfosztotta
Német állampolgárságától. 1952-ben visszatelepedett Svájcba, a Zürich melletti Kilchbergbe. Zürichben halt meg. Első alkotó korszakának problematikája,
amely novellák
egész sorában jut kifejezésre- Friedermann úr a törpe(1897), Tristan(1901), Tonio Kröger(1903)-leegyszerűsitve igy foglalható össze: a szellem emberének helye a hanyatlásnak indult polgári társadalomban.A polgár művész problematika legátfogobb és legrendszeresebb kifejtése. A Buddenbook-ház. A kővetkező regénye, a Királyi fenség(1909), irója szerint regényformában irt vigjáték, amely mondanivalóját könnyű, szorakoztatómesébe burkolja: Klaus Heinrich herceg és az amerikai milliomoslány szerelmének és boldog házasságának operettszerű története. A Halál Velencében
cimű novella a művészkomplexusának a lezárás igényével fellépő feldolgozása.A Varázshegy mélyen szimbolikus tartalmú regényben Mann a német irodalom klasszikus műfajának, a fejlődésregénynek hagyományait folytatja. Ennek megfelelően a regény nem egyéb, mint az egyszerű és középszerű hős, Hans Castorp belső fejlődésének rajza. A következő években Mann műveit az európai
fasizmus ellen folytatott küzdelem ihleti. Ennek terméke a Mario és a varázsló cimű novella. József és testvérei tetralógia, hatalmas regényben Mann a bibliai József-epizód néhány sorát tágitja nagyszabású mitosszá, az emberiség költeményévé. Emigrációjának éveiben irásaival, alőadásaival, rádióbeszédeivel fáradhatatlanul ovta népét és egész Európát a fasizmus veszélyétől, és a humanizmus nevében összefogásra buzditott ellene. A háboru befejezése után pedig azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segitse a demokratikus megújulásaban. Munkái még : Fiorenza, Egy apolitikus ember nézetei, Az elcserélt fejek, A megtévesztett.
További ismertetés a következőről Thomas Mann