Hogyan lett a Hold meg a Nap? Ezt a kérdést valamennyi kultúrkör felteszi magának, hiszen ezek a központi égitestek szolgáltatják a napi, havi, sőt az éves ritmust. A természeti népek, ezen tünemények változásaiból katasztrófákat, vagy jövőt jeleztek előre, ciklusaitól függően élték az életüket. Erre a rejtélyre az eszkimók a következő választ adták:
A
holló épített magának
egy gyönyörű jégkunyhót. A rókának ez roppantul megtetszett,
és behízelegte magát,
Hogy nála lakhasson. Ezentúl a holló vadászott, a
róka pedig a kunyhót tartotta rendben. Egyik nap a holló készített magának egy szigonyt és egy hajítódárdát, és fogott vele egy kövér fókát. Mikor hazavitte a rókának igencsak megtetszett a zsákmány és magában azt gondolta, hogy ő is fog egyet, és azt egyedül fogja megenni. Mikor a holló elaludt, ellopta a szerszámokat és elment a tengerre vadászni. Persze nem értett hozzá, és oda lett a szigony és a hajítódárda is. Reggel persze nem találta a holló a vadászfelszerelését, a róka erre hanyagsággal vádolta.
Férfias szárnyasunk azonban nem bánta, készített egy horgászbotot, és elment a légre horgászni. Ott kifogott egy tengeri szörnyet, minek a karjai teli voltak hallal. A halakat leszedegette, a szörnyet pedig visszadobta. Este a róka ismét elirigyelte a zsákmányt, újra elcsente a szerszámot, és ismét kudarcot vallott. Reggel természetesen mindent letagadott.
Harmadnap a holló vadászni ment a tundrára. Kiszemelte a legkisebb rénszarvast, s mikor az őrzőjük a jegesmedve elszunnyadt, ráköpött a rénszarvasborjúra. Az azon nyomban szörnyet halt, így felkaphatta a vállára és hazament vele. Éjjel a róka is megpróbálkozott a vadászattal, ráköpött a legnagyobb tehénre, az megdöglött, de olyan nehéz volt, hogy nem bírta el. A jegesmedve pedig észrevette. Azon nyomban üldözni is kezdte, de nem tudta utolérni. Még ma is kergeti a medve a rókát, de már az égen, a medve lett a hol, a róka pedig a nap.
Ugye mennyire más és megkapó az eszkimók gondolatvilága? Ebből a rövidített népmeserészletből is kiderül, hogy a róka nem mindig ravasz, és a medve nem mindig bölcs. De akármennyire is különböző a helyszín, a szereplők, a népi mesék egyetemeses bölcsessége az egész világon tetten érhető.
További ismertetés a következőről Az öreg holló meséi