Különösen Tartuffe című komédiája körül lobbantak
fel az indulatok. A félig kész, háromfelvonásos művet 1664-ben mutatta be a királyi udvar előtt. A jezsuita vezetés alatt álló Oltáriszentség Társulat azonnal támadni kezdte, s végül a párizsi érsek követelésére a király kénytelen-kelletlen betiltotta a darab előadását. Hosszú harc után csak 1669-ben oldotta fel a tilalmat. A darabot, mely az átdolgozás után öt felvonássá egészült ki, ettől kezdve elsöprő sikerrel játszották.Mindig a komikum
és a tragikum határán mozognak: ha nem tragikusan nagy egyéniségek, akkor kacagnivalóan komikusak.Moliére komolyan fogta fel írói hivatását. Célja nemcsak a nézők megnevettetése volt, hanem az emberek hibáinak megjavítása, olykor veszélyes bűnök leleplezése, ostorozása. Művei gyakran sokkal inkább megrendítőek, mint amennyire nevetségesek.Egyik legjobban sikerült vígjátéka a Tartuffe. Meséje és szerkezete világos, könnyen áttekinthetô:
egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem a végső romlásba dönti őket.A darab felépítése követi a klasszicista szabályokat. Moliére elfogadta és megtartotta a hármas egység követelményét.A színhely végig Orgon párizsi házának szobája, az időtartam pedig néhány órára tehető.A
Tartuffe szereplői ún. rímes (páros rímű) alexandrinusokban beszélnek, a darab tehát verses mű, éppúgy, mint a kor tragédiái.Moliére Tartuffe című művében az álszenteskedés, a farizeusság társadalmilag különösen veszélyes
bűnét leplezi le. . Tartuffe az őszinte vallásosság, jámborság pozitív erkölcsi értékeit használja fel aljas céljai elrejtésére, s ezzel egy ideig félrevezeti, megtéveszti a valóban vallásos Orgont és édesanyját, Pernelle asszonyt. ok viszont éppen a vallásosság erényét viszik a józan ész határait is meghaladó módon túlzásba, s így naiv hiszékenységükkel, bigottságukkal áldozatául esnek Tartuffe-nek mindaddig, míg nyilvánvalóvá nem válik előttük is az, ami a család többi tagja és a néző előtt már régóta ismert.A mű I. felvonása az expozíció, s kitűnő, mozgalmas tömegjelenettel indul a cselekmény. Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk bele: az anyós, Pernelle
asszony dühös - bár mértéktartó - szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. E búcsúzási jelenet magában rejti annak a lehetőségét,
hogy a családi viszonyok azonnal ki derüljenek. Pernelle asszony mindegyik megszólalásában utal arra, hogy ki kicsoda. Itt tudjuk meg, hogy Elmira a menye, Orgonnak a felesége, de a felnőtt unokáknak, Damisnak és húgának, Mariane-nak csak a mostoha anyja; Cléante Elmira bátyja, Dorine pedig komorna, a gazdag polgárház alkalmazottja.. Pernelle-t felháborítja a család vidám, fel szabadult szelleme, társaságot kedvelő jókedve, az anyagi jómódot szolidan élvező életstílusa. A mindenben túlzó, bigott öregasszony mindezt elítélendő rendetlenségnek, léhaságnak, megbocsáthatatlannak, bűnnek s felháborító tékozlásnak tartja.éppen Tartuffe személye körül csapnak össze. Pernelle asszony egy szentnek kijáró áhítatos rajongással beszél róla.A megszállott Pernelle-lel szemben a család más tagjai dühös indulattal beszélnek Tartuffe-rôl, megvetik és elítélik. Álszent törtetőnek, buzgó erkölcsbírónak tartják.. Tartuffe képmutató viselkedése csupán Orgont és Pernelle asszonyt tévesztette meg, de ez is elegendő, hiszen a családfőnek abszolút tekintélye van.. Az elvakult Orgon napvilágra hozza eddig csak rejtegetett tervét: Mariane férjéül Tartuffe-öt választotta, ezzel a násszal kívánja még szorosabban családjához kötni kedvencét. Tulajdonképpen ésszerűtlen és ezért erkölcstelen házasságba akarja kényszeríteni leányát. Mariane alig tiltakozik apja döntése ellen, majd kezdeti ellenállása is megtörik, s nem mer ellenszegülni a szülői önkénynek. - Orgon döntése közvetlenül Mariane és Valér, közvetve pedig Damis boldogságát zúzza szét, hiszen ô Valér húgába szerelmes.A komorna ügyes taktikusnak bizonyul. Mariane félénkségét látva hangot vált, és ironikusan dicsérni kezdi Tartuffe-öt s a vele kötendő házasságot csak azért, hogy a leányt ellenállásra ösztönözze, majd kibékíti a kölcsönösen megsértődött fiatalokat.A saját hatalmában és házigazdája vakságában bízó Tartuffe szerelmet vall a ház fiatal úrnőjének, Elmirának. Damis, aki kihallgatta Tartuffe türelmetlen és forró vallomását, beárulja apjának az "áruló, a gazember, a gőgös pimasz, az álszent bigott cseleit", aljasságát. Tartuffe rendkívül okos, intelligens, találékony gazember. Oregon . Fiát kitagadja és elűzi otthonából, egész vagyonát Tartuffe-re íratja, s elhatározza, hogy a tervezett esküvőt még aznap este megtartják. Tartuffe-öt váratlanul éri a szerencse, ennyire ostobának ez ideig még ô sem gondolta jótevőjét, s most alázatos lélekkel törődik bele Isten akaratába, s elfogadja az ölébe hullt vagyont.. Mikor Orgon szeméről végre lehull a hályog, s el akarja kergetni házából a gonosztevőt, Tartuffe az aljasság félelmes fölényével Orgont és családját utasítja ki otthonából. Hiszen övé már a ház s a szerencsétlen hiszékeny ember minden vagyona. Orgont mégis egy bizonyos kazetta nyugtalanítja leginkább, nem is annyira vagyona elvesztése. - A kazetta egy politikai menekült, egy felségáruló titkos iratait rejtette, s ezt Orgon már korábban - lelkiismereti okokból - Tartuffe-re bízta, hogy "biztonságban" legyen. : Orgonnak nemcsak vagyona veszett el, szabadsága, sőt élete is kockán forog.. Pernelle asszony ugyanis akkor jön vissza, amikor már Orgon is meglátta Tartuffe valódi arculatát, s most ő magyarázza álszentségét, gátlástalan gonoszságát anyjának. Orgon hiába érvel, hiába bizonyít, Pernelle asszony éppen olyan süket az igazságra . Még mindig esküszik Tartuffe jámborságára, s nem hiszi el, hogy bűnt tudott volna elkövetni. Csak akkor józanodik ki az öregasszony, midőn megérkezik Lojális úr, s nagyon nyájasan, tartuffe-i szemforgató kegyességgel közli a családdal, hogy holnapig haladékot kapnak a kilakoltatásra. - A tetőpontot akkor éri el a drámai feszültség, mikor Valér már a letartóztatási parancs hírét hozza, s felajánlja segítségét, hogy Orgont biztos helyre szökteti. De már késő, mert megérkezett a rendőrtiszt Tartuffe társaságában.S ekkor jön a váratlan fordulat, a szerencsés megoldás,": nem Orgont, hanem Tartuffe-öt tartóztatják le, akiben az uralkodó egy régóta keresett s álnéven bujkáló szélhámost ismert fel.Moliére végső üzenete mindenesetre - ebben a darabban is - az, hogy az emberek lelkében élő rend és harmónia utáni vágynak két démonikus ellensége van: a fanatizmus és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.
További ismertetés a következőről Tartuffe