Homéroszi eposzok
Az ókori görögség epikájának legjelentősebb alkotásai a hagyományosan Homérosznak tulajdonított ÍLIÁSZ és ODÜSSZEIA. A két
mű a
TRÓJAI MONDAKÖR
egy-egy részletét dolgozza fel. A trójai
háború a Kr.e.XIII.században zajlott, az
eposzok keletkezése pedig kb. a KR.e.VIII.századra tehető. A XIX.századig tagadták,
hogy az eposzoknak valóságos történelmi hátterük volna, cselekményüket a képzelet szülöttének tartották. Henry Schliemann trójai és mükénéi ásatásai irányították erre a világra és korra a figyelmet. HOMÉROSZ személyéről már az ókorban elkezdődtek a viták. Hét város versengett a jogért, hogy szülöttének mondhassa. Az újabb kori filológiai kutatások is csk növelték a kérdőjelek számát. Feltételezték, hogy Homérosz nem csupán egyetlen személy, hanem neve a mindenkori KÖLTŐT jelentette, a szájhagyomány útján megőrződött genealógiai énekek népi énekmondóira vonatkozott. Sőt, csupán ezen énekek összefűzését, szerkesztését végezte Homérosz. Mindenesetre a két
Eposz összehasonlítása határozott eltéréseket mutat. Az Íliász cselekménye a trójai háború utolsó évének 52 napja, főhőse AKHILLEUSZ, a harcos arisztokrácia képviselője, aki a zsákmányszerző háború kiemelkedő alakja. Fő tulajdonsága a bátorság és a fizikai erő. Az Odüsszeia főhőse szintén bátor és erős, de van ennél fontosabb jellemvonása is : az ész, a leleményesség. Más a társadalmi háttér : ODÜSSZEUSZ világa már nem az erőszakkal fenntartott és zsákmányszerzésen alapuló társadalom, hanem a tapasztalatra, ismeretekre, bölcsességre épülő emberi világ. A külvilágról, a világmindenségről alkotott képük is más. Az Íliászban Akhilleusz pajzsának leírása a mű VILÁGKÉPÉT mutatja be. Középen a Nap, a Hold és a csillagok, körülöttük koncentrikus körökben a városi élet, a paraszti munkák, pásztorkodás képei, majd a legszélső gyűrű az Okeanosz. Mintha egy kis sziget közepén lévő városban lennénk, felnézünk az égre, majd a körülöttünk lévő földi világra. Odüsszeusz világa bonyolultabb, összetettebb és főleg nagyobb. Tíz kalandja során a Földközi-tenger több szigetét és partmenti települését bejárja. A két mű szerkezete, írói technikája is eltérést mutat. Mindez azt a feltevést erősíti, hogy az eposzok keletkezése között legalább egy EMBERÖLTŐNYI különbség volt.
További ismertetés a következőről Homéroszi eposzok