Arany Jánosnak
"Az elveszett alkotmány" c. eposza egy merész támadás a feudális világ ellen, amelyet 1845-ben írt. Témáját, hangját tekintve rokon Petőfi
"A helység kalapácsa" c. eposzával.
"Az elveszett alkotmány" cselekménye egy képzeletbeli vármegyében játszódik. A megyei korteshadjáratban két nagy párt (a konzervatívok és a liberálisok) csap össze. A "maradandók" pártjában (konzervatívok) tapasztalt, ősz öregek, nagybirtokosok, hadi tisztek, táblabírók és szolgabírók harcolnak a "szaladandók" (liberálisok) pártjával.
"E két párt közepett vala még egy ingadozó párt, / Mely, mint színehagyott posztó, kétes, ha piros vagy / Zöld volt-é hajdan: most illeszd bármi színűhöz, / Egyformán veti arra tökélytelen árnya fakóját".
Ennek a pártnak képviselője Ingady. A szatirikus
eposz cselekményéből világosan kitűnik, hogy a 3 párt csak névleg és jelszavaiban különbőzik egymástól. A két nagy tábor harcában Arany földöntúli, természetfölötti lényeket is szerepeltet pl. egy boszorkány házaspárt, akik a két szembeálló pártot támogatják. Ármida a maradiakat, Hábor pedig a liberális nemességet. Az összecsapás során Arany bemutatja a középnemesség belső ellentmondásait. A három hős: a konzervatív Rák Bende, a liberális Hamarfy és a kétkulacsos Ingady egyformán romlott műveletlen és önző. Az eposz végén allegorikus alakok jelennek meg és mindenkit fölesketnek, hogy legyenek készen bármilyen áldozatra a haladásért.
A bemutatott szemelvények között az első Rák Bende ifjúságát, a második pedig Kolocintos uramnak, a maradi nemesség képviselőjének elavult és reakciós nézeteit, eszméit, gondolatait tolmácsolja.
További ismertetés a következőről Az elveszett alkotmány