Ennek a székely népmesének számtalan változata ismert. Nemcsak a magyar népmesékben, de a világ számos táján megtalálhatók a motívumok,
például az indiai
népmesék között. A legismertebb (európai) változatot Terülj, terülj asztalkám néven ismerhetjük.Nem ritka jelenség,
hogy ugyanazok a népmesék több változatban élnek tovább. Hiszen a népmeséket korábban nem írták le, nem gyűjtötték össze, ahogy például jelen esetben Kriza János tette, hanem szájról-szájra, folyamatosan változva adták tovább a mesélők. Bár gyermekeinknek azt tanítjuk, hogy a kíváncsiság viszi előre a világot, a felfedezések kíváncsiság nélkül ritkán jöttek volna létre, mégis a nép bölcsesség negatív tulajdonságnak tekinti a kíváncsiságot, ahogy az "aki kíváncsi, hamar megöregszik" közmondás is tartja. A
szegény csizmadia történetében kulcsszerepe van a kíváncsiságnak, s itt is negatív következménye lett a csizmadia, illetve a komájáék kíváncsiságának. Sajátos büntetésben részesült ért a főhös: rövid távon büntetést kapott, ami viszont hozzásegítette, hogy végül "jól járjon". A történetben - mint annyi
más mesében - más a látszat,
és más a valóság. A csizmadia komája barátságot mutat, ám kijátsza őt és kifosztja.
További ismertetés a következőről A szegény csizmadia és a Szélkirály