Moliere prózában írta ezt az alkotását, amiért annak idején sokan lenézték.
A Fösvény c. művében a jellemkomikum ábrázolása van előtérben, de helyzetkomikumokat is találunk.
Az első felvonás harmadik jelenetében Fecske okos közbeszólásai, a zsugori
apa szavainak kiforgatása, annak félelme a kirablástól teszi nevetségessé, humorossá a jelenetet. "Életemben nem láttam, ilyen gonosz csontot", "Nincs álmom ettől a kötnivaló inastól". A veszekedésig fajuló gunyoros
humor is megmutatkozik a negyedik jelenetben, ahol Eliz összeveszik apjával azon, hogy kihez menjen férjhez. A zsugori telhetetlenség bemutatására tragikomikus elemeket hasynál fel az író. Például, amikor Cleante megkapja hitelezője levelét. A negyedik jelenetben Fecske és Fruzsina beszélgetéséből megismerhetjük Harpagont. Ebben a tragikomikus leírásban a szolgálók szókimondása révén tudjuk nevetve megismerni a fukarság ember emésztő értékét. Jakab jóhiszeműen sorolja fel gazdájának a róla keringő pletykákat, túlzásokkal telített jellemrazjot adva neki. A szavak, vélemények átalakításából, a halkan kimondott gondolatok megmásításából is adódnak furcsa helyzetek. Ezek néha jótékony célúak, ilyen pl., amikor Jakab kibékjti Harpagont és Cleantet, de inkább rossz célra használják a szereplők pl.amikor Mariannt bemutatja Fruzsina. A szó puszta erejének pedig az apa gyűrűje látja a kárát. Az egyik legnevetségesebb rész, amikor Fruzsina egy kis pénzt remélve hamisan dícséri Harpagont. Fantasztikus ügyességgel hiteti el urával, hogy milyen fiatalos, erős stb. és közben beszámol leendő felesége erényeiről is, amelyek persze (szintén) nem igazak. "Minnél vénebb ő neki, annál elragadóbb", s azért szakított az eskűvő napján a vőlegénnyel, mert csak 56 éves volt és nem kellett neki szemüveg az íráshoz és "csak aggastyán iránt érez hajlandóságot."
A helyzetkomikum leginkább a félreértésekből és egyes szereplők homályos céljaiból adódnak. Ilyen pl. az a jelenet, melyben Valér azt hiszi, hogy Elizzel való kapcsolata miatt zavarják, pedig vallatói a pénzeladásról és annak eltűnéséről akarnak hallani. Vagy pedig, amikor Cleante nem tudta, hogy apja neki szánta Mariannt, azért mondott róla minden rosszat, mert azt hitte, hogy apja akarja feleségül venni. Moliere a komikum két fajtájának lehetséges alosztályait kimerítve tette érdekessé ezt a művet. Egy olyan történetet alkotott, amely az időszakadék ellenére napjainkban is humorosnak is mondható.
További ismertetés a következőről A Fösvény