A XVIII. század magyar irodalmának szívszoritó különleges
remekművet 1794 őszén írta regényét Kármán .Urániában jelent meg e kor
legremekebb, "legmodernebb", a 20. századi olvasónak is élvezetet adó
szentimentális napló- és levélregénye, a Fanni hagyományai (a cím alatt
ez áll: "Napi jegyzések és levelek").Messze ki emeli ezt a kisregényt a
kor átlag irodalmából a rövid mondatokra épülő stílus természetessége,
könnyed bája, finom választékossága,ezenkívül a hősnőnek, Fanninak
kitűnő, árnyalt és egyénített lélekrajza, valamint a lelki fájdalom
(elszakították szerelmesétől) által kiváltott sorvadásának, lassú
haldoklásának érzékletes megjelenítése az őt körülvevő érzéketlen,
durva társadalmi környezetben.
Kármán nőolvasókra számított, lelki életet élő hölgyeknek szánta
munkáját:Fanni nem tud és nem akar le mondani a lelkét, egyéniségét
felszabadító, gazdaggá varázsló szerelemről - az életéről kell le
mondania.Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét.Fanni
leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta,
s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni.A
fiatal lányok, akik nem mertek szembe szállni az életútjukat
ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban
olvasták Fanni szomorú történetét.Nem a történet, hanem a történés
hangulata ragadja meg az olvasót. A mű története Fanni naplójából és
báró L.-néhez írt leveleiből bontakozik ki. A vidéki nemes lány
szeretet nélkül éli életét zord apja, mostoha anyja és mostohatestvérei
között. Egy bálon meg ismerkedik egy fiatalemberrel. Kapcsolatuk
azonban nem teljesedhet ki. A rágalmak, a szívtelenség a halálba
hajszolják a hősnőt.A Fanni hagyományait méltán nevezhetjük az első
magyar lélektani regénynek.Vagy akar egy szerelmi mítosznak is.Az
érzékenység az ő esetében végzetszerűen vezet el a halálhoz, Fanni
tehát érzékenységének, azaz alkatának, tehát a természetnek az
áldozata, alakja és sorsa azért érdekes, mert egy bizonyosfajta végzet
sodorja a halálba. Ez az egyszerű és bájos, hétköznapinak tetsző vidéki
nemes lány voltaképpen a természet rendkívüli szülötte, csodálatos, de
ugyanakkor torz lény is, hiszen lelki élete - minden kedvessége
ellenére - redukált lelki élet.Kármán József jelentős művet hagyott az
utókorra, a Fanni meg írásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom
első szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Első jelentős magyar
én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának,
az Urániának hasábjain.A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig
ezt a művet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották.
Mitől lett
magyaros a regény? miért magyaros vonás? az apa zsarnoki természete?.
A XVIII. században a házasságot a szülők tervezték meg, a leánynak nem
volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a
nőtől nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a
tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.Lélekábrázolása mégis olyan
jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt.Az évszakok
múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erős depresszióba a
fiatal hős lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hőse mintha végig egy
hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte
lírai regény benyomását kelti. a főhősnőben ismerhetünk az író
alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti
szerelme között vonható párhuzam.a Hagyományok a nõi tisztaság és
szerelem igazi apotheosisának tekinthetõ; egy szép, rövid szerelmi
tragédia az egész történet napló és levél alakban elbeszélve - az édes
bú és fájó gyönyörûség érzését kelti olvasója lelkében. Fabulája - mely
rövid és egyszerû, mint Fanni szíve.
Élt egyszer egy fiatal leány, nincs édesanyja, csak mostohája,
mostohatestvérei, apja nem sokat törõdik vele. A bánatos, szeretet után
sóvárgó Fanni meg ismerkedik egy barátnéjával, kiben rokon lélekre
talál, ennek szenvedései megvigasztalják õt s társaságában okulást és
bizalmat nyer. Valami bálon megismer egy fiatalembert, T-ai József
katonatisztet, táncol vele, bele szeret, róla álmodozik (T-ait meg
látva lesz szerelmes Az ifjú viszont szereti õt s nem késik az óra, a
mikor a szerelmesek édes csókkal borulnak egymásra. A szerelembõl nem
lesz házasság, a lányt a pletyka a szájára veszi, helyzete a családban
tarthatlanná válik. A szerelem boldog vágyait kétely, csüggedés követi.
Fanni zsarnok atyja s szívtelen mostohája meg tiltják a lányuknak, hogy
imádójára csak gondoljon is, mert ennek semmi állása és keresete. A
szeretõ szíveket erõszakkal elszakítják egymástól: Fanni mint a virág,
melyet kiemeltek az éltetõ talajból, hervadni kezd s a természet
újjászületésével itt hagyja a földet, s a haldokló szemeit kedvese
zárja be.