1.
fejezet
Történetünk a Bühl-tavi Tó-Bühl gyermeküdülőjében
kezdődik. Egy csapat
kislány nyaral itt, ebben a hegyi falucskában.
Mindegyikük közül a
legvidámabb a kilencéves Luise Palffy, aki Bécsből
érkezett. A vidám
szórakozást azonban különös esemény zavarja meg:
egyik délután húsz új
kislány érkezik. Köztük van
Lotte Körner, aki
megszólalásig hasonlít
Luisére, csak Luise fürtöket, Lotte pedig copfokat
visel.
És a
két kislány nem ismeri egymást: az egyikük Bécsből, a
másikuk pedig
Münchenből érkezett.
Luise egyáltalán nem örül annak,
hogy az új
jövevény pontosan úgy néz
ki, mint ő, és barátnőivel azt tervezgeti, hogy
hogyan álljon bosszút a
másik kislányon.
A gyermekotthon vezetői nagyon különösnek találják
a két kislány
hasonlóságát, és megpróbálják összebarátkoztatni
Luisét és Lottét: az
egymás melletti székeket kapják az ebédlőben. A
harcias Luise azonban
sípcsonton rúgja Lottét. A kezdeti harag azonban
gyorsan elszáll.
Éjszaka a megbántott és szelíd Lotte zokog az
ágyában, Luise pedig
megsimogatja. A két kislány tehát fegyverszünetet
köt.
2. fejezet
A fegyverszünettől a békéig azonban még hosszú az
út. Vagy mégse? A két
kislány a kezdeti ijedség után gyorsan
összebarátkozik. Befonják Luise
haját is, és a két kis copfos lefényképezteti
magát. A fotókból a
fényképész másolatokat küld a helyi lapoknak a két
kislány tudta nélkül.
Majd kezdődik az ismerkedés. Hamar fény derül
arra, hogy a két kislány
ugyanazon a napon született Linzben. Ez nem lehet
véletlen. És az sem,
hogy Luisenek csak apukája, Lottenek pedig csak
anyukája van. Lotte
édesanyjának fényképe alapján pedig megszületik a
boldog felismerés:
"az én anyukám a mi anyukánk". Így hát
nem véletlen a hasonlóság, hanem
Luise és Lotte ikertestvérek.
Muthesiusné és Ulrike kisasszony a lányok
születési adatai alapján
ugyanerre a felismerésre jut, de mivel azt hiszik,
hogy az ikrek mit
sem sejtenek, úgy döntenek, hogy nem szólnak
nekik, hanem a sorsra
bízzák, hogy kiderül-e vagy sem.
3. fejezet
Telik-múlik az idő. A két kislány minél jobban meg
akarja ismerni
egymás életét. Rájönnek, hogy a szüleik elváltak,
és elfelezték őket,
de persze, nem tudják, hogy mi volt erre az okuk.
Luise levélben
fényképet kér az édesapjától, hogy a fotót
Lottének adhassa. A falusi
fényképész róluk készült képei is elkészülnek, de
a kislányok nem
küldik haza a két Lottit ábrázoló képet, hanem
másban mesterkednek. De
vajon miben?
4. fejezet
Luise és Lotte minden idejét együtt tölti.
Titokzatos jegyzeteket
készítenek. A két kislány nagy fába vágja a
fejszéjét. Elhatározzák,
hogy kicserélik egymást. Lotte Luiseként utazik
Bécsbe, Luise pedig
Lotteként Münchenbe. Ám nem könnyű egymás
testvérének lenni: főként
amikor eddig egészen különböző életet éltek,
különböző ételeket
szerettek� Még az iskolába vezető útvonalakat is
pontosan le kell
jegyzetelni. 5. fejezet
Luise megérkezik Münchenbe, és az anyuka nem vesz
észre semmit. Lotte
pedig ezalatt Bécsbe kerül, ahol édesapjával
együtt az Imperial
Szállóban ebédel. Az ismerős pincér Luise
kedvencét: töltött
palacsintát főz, amit viszont Lotte ki nem állhat.
Azért megpróbál
megbirkózni vele, de háromnál többet nem tud
leerőltetni. Ebéd közben
megérkezik Stróbl udvari tanácsos is, a
kutyájával, Pepikével. Míg az
emberek nem vesznek észre semmit: a kutya gyanúsan
szagolgatja "régről
ismert" barátnőjét.
Palffy apuka karmester, és nagyon lefoglalja a
munkája (a szülők azért
is váltak el, mert szinte minden idejét egyedül
akarta tölteni a bohém
művész), és ebéd után egyedül hagyja Lottét. A
műtermébe megy, hogy
zenét szerezzen, és Lotte majd este találkozhat
vele az Operában, ahol
a Jancsi és Juliskát vezényli.
Lotte azonban hasznosan tölti a délutánt, és
átnézi a házvezetőnő, Resi
könyvelését, amiben talál is egy-két hibát. Resi
nagyokat néz, hogy
mennyire megváltozott a kislány a nyaralás alatt.
6. fejezet
Luise anyukánál sokkal szerényebb életkörülmények
közé kerül, mint
amiket apukánál megszokott. Édesanyjának nagyon
sokat kell dolgoznia,
hogy meg tudjanak élni, és ezalatt a kislánynak
kell otthon főzni.
Szorgalmasan be is vásárol a marhahúsleveshez, ám
a főzést nem olyan
könnyű megtanulni. Luiselotte Körner hazaérve
meglepetten tapasztalja,
hogy Lotte (azaz Luise) elfelejtett főzni a
nyaralás alatt. Ám
különösebben nem ijed meg, inkább örül, hogy a
lánya mostanában
vidámabb és felszabadultabb.
Lotte ezalatt az Operában ül, és nézi, ahogy az
édesapja vezényel. A
kislánynak lefoglalt páholyba azonban egyszer csak
belibeg egy fiatal
hölgy, Gerlach kisasszony, aki élénken integet
Palffy karmesternek, és
ő is neki vissza. Lotte megijed, hogy édesapjának
van valakije, hiszen
ikertestvérével abban mesterkednek, hogy újra
összehozzák a szülőket. A
kellemetlen operabeli élmény miatt a kislány
rosszat álmodik.
7. fejezet
Telnek-múlnak a hetek és a hónapok. A két kislány
megkezdi az új
tanévet az új iskolákban. A tanárok csodálkoznak
egy kicsit, hogy a
lányok írásképe megváltozott: Lotte
figyelmetlenebb, lustább, ámde
talpraesettebb lett, Luise azonban szorgalmasabb
és félénkebb,
szelídebb.
Az anyuka örül a változásoknak, és ő is kezd
megváltozni: kétnapos
hétvégi kirándulásra viszi a lányát, ami
csodálatos élmény lesz
mindkettőjük számára.
Ezalatt a karmester úr elkezdi komponálni az új
gyermekoperáját és
zongoraleckéket ad a másik lányának. És Lotte
legnagyobb fájdalmára
egyre szorosabbá szövődik közte és Gerlach
kisasszony között a románc.
Tehát minél gyorsabban tenni kell valamit!
8. fejezet
A bécsi lakás szomszédjában Gabele festőművész
műterme van. Lotte
időnként átjár hozzá, hogy a bácsi lefesthesse. A
művész panaszkodik a
kislánynak, hogy a műterem ablakai túl kicsik, és
a festéshez több fény
kellene. Lotte kigondol egy remek tervet:
nagyszerű lenne, ha édesapja
elcserélné a körúti műtermét Gabele úréval. Így a
karmester úr a
szomszédban lehetne, és egymás mellett lehetne apa
és lánya. Lotte
azonnal fel is keresi édesapját, hogy elmondja
neki az ötletét, ám
Palffy úrnak nem tetszik a dolog, Gerlach
kisasszonynak pedig még
kevésbé. A hölgy megpróbálja elhidegíteni az apát
és lányát.
Lotte nagyon szomorú, bánatát még jobban fokozza,
hogy apja bejelenti: el akarja venni feleségül Irene Gerlachot.
Lotte kétségbeesésében felkeresi a hölgyet, és
megkéri, hogy hagyja őket békén. A kisasszony kidobja Lottet az otthonából.
A kislány csüggedten érkezik haza, és láza is van.
Resi azonnal ágyba
parancsolja, és kihívja az orvost. Lottenek
idegláza van, és nagyon
rosszul van. Az édesapa nagyon megijed, és nem
mozdul a betegágy mellől.
9. fejezet
A bonyodalmak fokozódnak. Münchenben Körner anyuka
egy helyi lapnál
szerkesztőként dolgozik. Egyik nap beérkeznek az
újsághoz a két
ikerlány fotói, amit a Bühl-tavi Tó-bühl
fényképésze készített. Az
anyuka először elképed, majd Lotte tanárához
szalad, akitől megkérdezi,
hogy lehetséges-e az, hogy Lotte valójában nem is
Lotte. A tanárnő
először nem érti a dolgot, majd az anyukával
közösen rájönnek, hogy a
nyáron a gyermeküdülőben gyerekcsere történt.
Körner mama otthon
leleplezi Luiset, aki töredelmesen bevall mindent.
Az anyai szív
mindent megbocsát, és boldogan öleli magához a
másik gyermekét.
10. fejezet
Mivel Lottetól már régóta nem érkezik levél
Bécsből, az anyuka és Luise
aggódik. A két kislány édesanyja felhívja a volt
férjét, és elmond neki
mindent. Mikor megtudja, hogy Lotte beteg, azonnal
úgy dönt, hogy
Luisevel együtt Bécsbe utazik. Újra együtt a
"család". Resi, az udvari
tanácsos és Pepike, a kutya egy kicsit össze van
zavarodva a
megkettőződött nőszemélyek miatt. Lotte állapota
határozottan javul,
amikor az édesanyja megérkezik.
További ismertetés a következőről A két Lotti