KeletkezéseA mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben látott napvilágot.SzereplőkA műben valóságos történelmi
alakok életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós szereplői romantikus,
eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásukból, személyiségükből a
példamutató tetteket emeli ki az író, míg negatív történelmi
szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a
várvédő egri
hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe.
Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának
leírásában is (pl. Zrínyi Miklós, Tinódi Sebestyén, Szapolyai István,
vagy a királyné).
Valós főszereplők:
- Bornemissza Gergely ( 1555. jan. után): királyi hadnagy, végvári vitéz, egri
kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték
a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi,
haditechnikai fortélyaira. 1553-ban
Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – az Életrajzi Lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja.- Cecey Éva: Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is.
- Enyingi
török Bálint (Isztambul, 1551): magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre. 1527-ben átállt I. Ferdinánd oldalára, a ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét II.Szulimán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, pedig a valóságban Nándorfehérvár törököknek való átengedése is a nevéhez fűződik.
- Dobó István (1500 körül – Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11–október 18. között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: 1569. december 12-én Miksa magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedték.
- Mekcsey István (Tiszavárkony, 1553): birtokos nemes, 1551 – 52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár
gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez
azonban a regényben már nem szerepel.
A valóságos személyek mellett azonban helyet kapnak kitalált és tipikus regényszereplők is:
- Sárközi, a cigány- Jumurdzsák, a kiszolgált török katona
Nemcsak személyek, de tárgyak is fontos, állandóan visszatérő
szerepet játszanak a műben. Ilyen például Jumurdzsák amulettje, a gyűrű.
" Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a
zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe
jutott, hogy a török talizmánja az. A kis selyemzacskóban valami
keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki
belőle. A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy
sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De
azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van
rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag."Témája
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török
1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, Eger ostroma szolgál fő
témájául.A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a
mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső
része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és
területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a
még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár
birtokabvétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár
ellen.
A vár bevételét követően a 80000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul,
mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült
török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett
védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törkök súlyos
emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára
barátságtalanbb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt
hozzájárulnak a magyar sikereknek, s végül a törökök október 17-18-án (38
ostromnap után) feladva a további hadakozást visszavonul és eltűnik a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI.
században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat
a védők, mely amúgy kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az
egész Felvidék amolyan előretolt védőbástyája volt s több falu is védelme alá
tartozott.CselekményeA történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.
1. rész: Hol terem a magyar vitéz?
Gergő és Vicuska török fogságba esése és kiszabadulása. Jumurdzsák
megmenekülése a haláltól. Dobó Gábor pappal elviteti Török Bálint
udvarába a kis Gergelyt.
2. rész: Oda Buda
Gergely megkapja Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét. 1541-ben a török
Buda felé indul. Gergely fel akarja robbantani a török szultánt ám
összetéveszti egy agával, újabb fogság és szabadulás. Évi a királyné
udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.
3. rész: A rab oroszlán
Mekcsey felkeresi Gergelyt, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely
Gyaluról megszökteti szerelmét. Gergely, Éva, Török Jancsi és Matyi
elindulnak Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák a nyomukban. A
szöktetés nem sikerül, elmenekülnek.
4. rész: Eger veszedelme
Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 6 éves fiát, a talizmánját
akarja visszakapni. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger
felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete, kiderül a gyermek
elrablása.Gergely egy éjszakai támadást szervez és rátalál a kémükre
aki fontos információkat közöl velük
5. rész: Holdfogyatkozás
Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulása. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri
nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török
asszony elhozza fiát saját gyermeke ellenében. A török elvonulása Eger
alól.