Aki elkezdi olvasni ezt a
történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát,
amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Móra Ferenc (1879-1934)
szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza tájról a
bérces Erdély vidékére, napjainktól visszafelé számítva több mint háromszáz
esztendőnyire tőlünk, Apafi Mihály
fejedelem udvarába.Három évszázad hosszú
idő, sokat fordult azóta a történelem kereke. Amikor ez a történet
játszódik, önálló ország
volt Erdély. Móra Ferenc elbeszélése
az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor
Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az
országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a
török volt már az úr. A
Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az
úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába
került."Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író -,
hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem
lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a
török"Aki szereti a természetet, kíváncsi titkaira, állataira, növényeire,
annak Móra Ferenc története különösen kedves lesz. Az író ebben a művében is
érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét,
de nem csak ez a nyelvi
gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok
várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan fordulatok, kellemetlen események,
reménytelen helyzetek, kacagtató történések, végül pedig: a megoldás, de
hogy mi, azt természetesen nem áruljuk el.
További ismertetés a következőről Rab ember fiai