A
falu jegyzője (1845), Eötvös második regénye keserű szatíra a feudális Magyarországról, a nemesi vármegyék durva lelkű és megvesztegethető urainak hatalmaskodásáról, s így lesz ez a regény
az író centralista nézeteinek valóságos kiáltványává.Ezzel a regénnyel ugyanis a reformkor politikai küzdelmeibe kívánt beleszólni. Meggyőződése volt, hogy megfelelő és kellő időben végrehajtott reformokkal meg lehet előzni a rettegett nép forradalmat, elmulasztásuk viszont nemzeti katasztrófához vezet. E feladat szolgálatába állította ezt az el kötelezett irányregényét. A falu jegyzőjében olvasható felfogása az irodalom társadalmi szerepéről: "A költészet kedves játékká aljasul, ha a kor nagy érdekeitől különválva,
nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik."Az érdekfeszítő eseménysorozat, mely egy bűnügyi történet köré csoportosul, egy elképzelt színhelyen, a típussá emelt Taksony vármegyében történik - valahol az Alföldön, a Tisza mentén.Az író egyetlen vármegyében sűríti össze a 19. századi
megyei élet sajátos színhelyeit az
alispán kastélyától a tömlöcig; valamennyi jellegzetes eseményét: a tisztújítást, a politikai tanácskozásokat, a főispáni látogatást, a statáriális bíráskodást, az adószedést, betyárüldözést, tarokk-játszmát, a paraszti robotot stb., s felvonultatja legtipikusabb alakjait: a falusi szegénység képviselőit, a megyei tisztviselőket, a tábla bírákat. Ami visszaélés, törvénytelenség és embertelen kegyetlenség csak előfordulhatott az országban, az mind föllelhető Taksony megyében. - Az író így fordul könyve végén olvasóihoz: "Ha a képet, melyet előtökbe állítottam, valótlannak tartjátok, gyôzzetek meg, hogy mind a dolgok, melyekről szóltam, ha nem
is egy megyének szűk határai között, de hogy nem történhetnek, hogy nem történnek hazánkban, s áldani foglak e meggyőződésért; valamint legforróbb óhajtásom az, hogy e regény minél előbb valószínűtlenné váljék."
A regény két főhőse közül az egyik maga a címszereplő: Tengelyi Jónás, Tiszarét felvilágosult, szabadelvű, a néphez közelálló jegyzője; a másik a derék paraszt, Viola, akit Nyúzó Pál fôszolgabíró, a megyei önkény és kegyetlenség megtestesítője gyilkosságba hajszolt és betyárságba kényszerített.A látszólag terjengős, olykor bőbeszédűnek is tűnő regényt szilárd szerkezetbe fogja a cselekményszövésnek az a vonása, hogy a bonyodalom mozgatója voltaképpen egyetlen intrika: a mű valamennyi szereplőjét ez a cselszövés indítja cselekvésre. Réty alispán becsvágyó, gôgös és hisztérikus felesége - ügyvédjük, Macskaházy segítségével - ellopatja Tiszarét papjának, Vándory Boldizsárnak iratait. Vándory ugyanis az alispán mostohatestvére, s iratai birtokában bármikor igényt tarthatna a Réty-vagyon fele részére. Ettől retteg, s ezt akarja megakadályozni Rétyné. S mivel a pap a maga személyes okmányait egy korábbi sikertelen betörés után a jegyző hivatali vasas ládájában őrizteti, Macskaházy egyúttal megszerzi Tengelyi nemesi levelét is, hogy a jegyző ne indulhasson a megyei tisztújítási választásokon. A konzervatív nemesi pártnak sikerül így Tengelyit lehetetlenné tenni, sőt hamis látszatok alapján Macskaházy meggyilkolásának vádjával börtönbe is zárják. Viola hálája és önfeláldozása szabadítja ki tömlöcéből: a pandúrok által halálosan megsebesített becsületes betyár bevallja, hogy ô szúrta le Macskaházyt, s vissza juttatja jogos tulajdonosaihoz az el lopott iratokat. Tengelyi ügye tehát tisztázódik, nem marad folt becsületén, de az események annyira össze törik, hogy visszavonul a közélettől, s gyümölcsfákat ápol.A regény mégsem pesszimista kicsengésű: a korrupt tisztviselôket leváltják, Réty alispán lemond hivataláról, s a megyei élet megtisztul. Mert Taksony vármegyében sem csak hatalmukkal visszaélő, romlott nemesek élnek. Maga az alispán sem ilyen, legfeljebb gyenge, második feleségének befolyása alatt álló ember. Tengelyi mellett áll mindvégig Vándory Boldizsár; az ő ügyét támogatja a ragyogó jellemű Völgyessy megyei fôjegyzô is, akinek alakját EötvösKölcsey Ferencről mintázta. A fiatalok pedig, Réty Etelka és Kislaky Kálmán, Tengelyi Vilma és Réty Ćkos kezdettôl fogva a nép sorsát felkaroló, az igazságtalanságok ellen küzdő, tiszta szívű, cselekvő regényhősök. Violát pl. Kislaky Kálmán - szülei jóváhagyásával - szökteti meg a siralomházból. Végül a szerelmesek is megtalálják egyéni boldogságukat: Ákos feleségül veheti - mostohaanyja öngyilkossága után - apja beleegyezésével Tengelyi Vilmát, Kislaky Kálmán pedig elnyeri Etelka kezét. - A regény az alföldi rónaság gyönyörű leírásában a boldog jövő látomásával zárul.A realisztikus jellem ábrázolás s a valósághű társadalomrajz mellett Eötvös műve őrzi még a romantikus cselekmény bonyolítás több hagyományos elemét: az eseményszál egyes láncszemeit igen gyakran merő véletlenek, titokban kihallgatott beszélgetések kapcsolják össze. Körmondatos stílusa, helyenként száraz nyelve a mai olvasó számára nehézkesnek tűnhet.
További ismertetés a következőről A falu jegyzője