A szemlélők - ha úgy tetszik - voltaképpen
szerelmes regény, ám egymásba szerető, ezúttal még csak
nem is fiatal hősei nyugati és kelet-európai szemléletük következtében nem egyesíthetik életüket: a jelenkori Montague és Capulet csak olyan kurta időre állapodhatik meg egymás mellett, amennyire egy madár költöző útján pihenni ereszkedik alá a lomb közé.
A regény több időbeli síkon és nagyjából két helyszínen - egy nyugat-európai országban és Budapesten - játszódik. A nagymúltú diplomata-család legfiatalabb tagját visszahívják állomáshelyéről, mert diplomatához méltatlan módon, a nyilvánosság előtt megvert egy újságíró-riportert, honfitársát.
A vádból és a védekezésből bomlik ki a történet. A diplomata fiatal feleségével Magyarországra készül. Kint élő emigránstól tanulják a nyelvet, ismerkednek - egyre nagyobb rokonszenvvel -
az ország történelmével, kultúrájával. Megérkezésük után a fiatalasszony
autószerencsétlenség áldozata lesz. Később a férfi megismerkedik egy magyar nővel. Beleszeret, járja vele az országot, kezdi megismerni és megszeretni a népet, s hiába figyelmezteti vele élő nővére és hivatali felettese, feleségül akarja venni Annát. - Az ítéletet végül is az asszony mondja ki azzal, hogy nem akar, és nem is tud feleségül menni hozzá, mert annyira más történelmi és társadalmi adottságok között élnek, hogy a férfi - minden jóakarata ellenére sem lenne képes megérteni őt és népét.
„A szemlélők” nemcsak szerelmes regény! Az érdekes történet mellett Szabó Magda alkalmat talál arra is, hogy elmondja jó és rossz véleményét honfitársairól. Ahogy az írónő fogalmazza meg: Nincsenek kipreparálható, elidegeníthető, csak önmagukban egyedül jelentkező érzelmek, minden mindennel összefügg. Ebben a könyvben is.
További ismertetés a következőről A szemlélők